Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

FÜGGELÉK

I. Városi jogbiztosító iratok, tisztviselői utasítások 1. I. Lipót császár és király parancslevele Eger városnak, melyben a várost visszahelyezi az egri püspökség joghatósága alá. Bécs, 1694. augusztus 14. Eger városának felséges Leopoldus császár és magyarországi király nevében küldött parancsolat Felséges császár és király kegyelmes urunk őfelsége nevével Magyarországban lévő Eger városa magistratusának és azon város lakosainak ez által jelentetik, hogy feljebb említett felséges császár és király urunk őfelsége méltóságos egri püspök úr és a tekintetes nemes egri káptalan az egri püspökséghez tartozandó jussoknak, jószágoknak helységeknek és haszonvételeknek visszaadása végett tett alázatos instanciájára és ugyanaz iránt őfelségének tett alázatos relatiora kegyelmesen válaszolt. Hogy a többi között Eger városa, kit fent említett püspök úr és a káptalan boldog emlékezetű első Ferdinánd császár és király által megerősített és originálisban beadott privilegiumos levelével az egri püspökséghez tartozandónak lenni valóságosan megmutatott, azon püspökségnek főképpen visszaadattasson és következendőképpen az említett városbeli magistratus által azon közben még előre ki szerzett privilégiuma (mint, hogy ellenkező módon az püspökségnek jussa benne találtatott) semmissé tétessen. Úgy mindazáltal, hogy azon Eger városabélieknek és lakosainak, akiknek úgy tetszene, szabad legyen kiköltekezések. Akik pedig megmaradnak, hasonló módon mint más püspöki városbéliek és magistratusok tractáltassanak, és azért mindenek előtte velük a kocsmák, mészárszékek, malmok, legelő mezők, favágások, esztendőbeli és heti vásárokból jött jövedelmek, vámok, büntetések, halászatok, vadászatok, nemkülönben püspöki jövedelmek és adók, s hasonló hasznos jussok és a város lakosaitól leendő adományok végett valamely bizonyos dolog rendeltessen. Hogy ha netalán azon Eger városabéliek valamely nagyobb privilégiumokra akadnának, és azt előadhatnák, amellett igen is megtartassanak. Hasonlóképpen, hogy az cameralis administratio által a városban és annak határában másnak eladatott avagy felosztott házak és fundusok iránt semmi újítás ne legyen, hanem azoknak, kik azon házakat, vagy fundusokat az említett cameralis administratiotól eladás képpen vagy akármely más módon megvették volna, teljes jussal, árának letétele nélkül maradjon. Végtére felséges császárunk és királyunk őfelsége fegyveres háza, amelyben is azon ház praefectusának a boráruitatás, cégérnek mindazáltal kitétele nélkül, a maga házi cselédjeinek és munkásainak szabadon megengedtetett. Úgy a prófont vagy élésház is, harmincados ház, püspöki residentia és a káptalanbélieknek lakásokra rendeltetett házak, ispitályok, a városbéli magistratus curia háza és hasonló nyilvánvaló házak minden adózástól, kvártélytartástól és mindennemű teherviseléstől szabadok legyenek. Más magános házak pedig, még a 141