Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
A VÁROS JOGI HELYZETE
A következő másfél évszázadban az ismertetett szerződések szolgáltak alapul a város jogi viszonyainak szabályozására. Hozzá kell tenni, hogy az egyezmények egyes pontjait Fenesy püspök utódainak rendelkezései módosították. Befolyásolták a szerződések megvalósulását a város és a kettős földesuraság közt fennálló mindenkori erőviszonyok is. Kérdés, hogy jogi szempontból hová helyezhetjük Eger városát a magyarországi városhálózatban. A városfejlődéssel foglalkozó hazai szakirodalom Egert, mint a többi püspöki székhelyet is, hosszú időn keresztül az egyházi mezővárosokhoz sorolta. 2 6 Az utóbbi évek feldolgozásai módosítottak ezen a kategorizáláson, amely az egyházi földesuraságtól való függést tartotta szem előtt. A korabeli terminológia a püspöki (érseki) székvárosokat (egy rövid XVI. századi időszakot kivéve, amikor elvétve előfordult az iratokban oppidum, azaz mezőváros megnevezésük), következetesen a „civitas" kifejezéssel illette, hasonlóan a szabad királyi városokhoz, de többnyire hozzátéve az „episcopalis" (= püspöki) vagy „archiepiscopalis" (= érseki) latin jelzőket. Az biztosnak látszik, hogy a vizsgált időszak püspökei, kormányszékei, vármegyéi, szabad királyi városai és magánszemélyei - akik leveleztek ezekkel a városokkal -, nem említették volna „civitas" néven őket, ha nem tartották volna őket valami külön városkategóriának. Megerősíti ezt a hipotézist az a tény is, hogy az egyes városok részére adományozott privilégiumok is gyakran hivatkoznak arra, hogy „lakosaik hasonló módon éljenek, mint más püspöki vagy érseki városbéliek". 2 1 Egert következetesen „episcopalis civitatis Agriensis" néven említik maguk az egri püspökök és azok is, akik a városi önkormányzattal leveleztek. 2 8 Ez és a többi püspöki székhely hasonló megnevezése is valószínűsíti, hogy itt a városoknak egy külön közbülső csoportjával van dolgunk, mely a szabad királyi városok és a mezővárosok között helyezkedik el. A korszerű várostörténet nemcsak és nem elsődlegesen a jogi helyzetét, hanem a funkcionális szerepét vizsgálja a városoknak. E szempontból a civitasok, jelentősebb oppidumok egyaránt központi szerepkört töltöttek be egy kisebb vagy nagyobb térségben. Fontos tekintetbe venni, hogy mind a város, mind a mezőváros összetett jelenség, amelyet a sajátos jogi helyzet, a statisztikailag kimutatható magasabb népességszám, a falusitól eltérő társadalmi összetétel, bizonyos topográfiai jellemzők és a településhálózatban betöltött gazdasági (agrár, bányászati, ipari termelési) és infrastrukturális (kereskedelmi, közlekedési, közigazgatási, egyházi, oktatási) központi, szervező szerepkör egyaránt jellemeznek. 2 9 2 6 Csizmadia 1962., Bácskai 1965, Magyarország története... 1972, Gyimesi 1975. 143144. 2 7 I. Lipót Eger szabad királyi városi rangját megszüntető rendeletében. HML Egri Kápt. Mit. Nagypréposti III. ir. XII-2/d/44. 81. 2 8 HML Eger v. ir. V-l/b/? BXXI. a. 5. V-l/b/72. BXLIX. a. 126., V-l/a/190. BCXII. a. 728. 2 9 Pálmány 1990. 6. 14
