Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
A városi tanács a XVIII. század közepétől védte saját kereskedőinek érdekeit is. Az 1766. február 26-án kihirdetett statutum 2. pontjában ezt határozták: egri közönséges kereskedők instanciájára, kik azon panaszkodtak, hogy a külső kereskedők országos vásárokon kívül, minden rendtartás nélkül egész esztendőnek elfolyása alatt, hol sátorok alatt a piacon, többnyire pedig a vendégfogadókban s házanként portékájokat, s ugyanolyakat, aminémü itt is találkoznak, s nem is olcsóbb áron árulják, a pénzt a városból kihordják, s merő depositoriumokat tartanak az vendégfogadóban, nagy kárával az idevaló kereskedőknek, mikor őhozzájuk csak akkor mennek az egri lakosok vásárolni, amidőn pénzek nincsen, s contóra vásárolnak, melyből oly károk követik őket, hogy ők intereses pénzzel kereskedvén portékájoknak ára sok esztendőkig interes és minden haszon nélkül az contribuenseknél hever, sőt ami gyakrabban történik, vagy nagy fálcidiákat szenvednek, felét is elvesztvén pénzeknek, olykor azokat egészen elvesztik. Determináltatott azért mindkét részről való méltóságos földesuraságnak, úgy az egri nemes tanácsnak megegyező akaratával, hogy annak utána a külső kereskedőknek semmi olyas portékát, mely az egri boltokban föltaláltatik, országos vásárokon kívül, mely ötször egy esztendő alatt esni szokott, és minden vásárnak szabadsága a külső kereskedőkre való nézve egy egész hétig tartani fog, sub poena confiscationis házanként, vagy vendégfogadókon és akármely depositoria háznál is árulni szabad ne légyen. Ezt hozván magával a közönséges igazság,, mely által az idevaló contribuens lakosok is őfelsége adójának pótolásához alkalmatosabbá tétessenek". 54 1 Adóügy A városi önkormányzat a városra és a lakosságra rótt állami, földesúri terhek teljesítésére és saját maga működésére adót szedett. Állami adóként fizette a portális adót, terhe volt a katonatartás és a porció, egyházi földesurainak fizette a szerződésekben megszabott taxát, a kilencedet és a tizedet, valamint a különféle ajándékokat is. A XVIII. századi állami adózási rendszer a telek értékén épült föl. Az országot ún. nádori portákra osztották fel, megállapították, hogy mi az ország évi szükséglete pénzben, s ezt annyi egyenlő részre osztották, ahány palatinális porta volt az országban. A vármegyékre a reájuk kiszámított elméleti portamennyiség után járó adóösszeget osztották ki. A megyék ezt a maguk hatáskörében és területükön behajtották, majd eljuttatták a kincstárnak. A XVII. század végén Eger állami adóterhét 1719-ben 7 V2, 1724-ben 10 nádori portában határozták meg. Az emelés ellen a magisztrátus 1724. július 6-án tiltakozott is, s küldöttséget menesztettek Bécsbe annak megváltoztatására. 548 1750/51-től 9 Vi portában határozták meg a város adóterhét. 54 9 A porták évenkénti 54 7 HML Eger v. tjkv. V-l/a/24. 107. 54 8 HML Eger v. tjkv. V-l/a/7. 47., V-l/a/8. 21. 54 9 Breznay I. 1933. 110. 126
