Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
gazdák jelenlétében kellett végezni. (1773-ban már végre is hajtják a szőlők összeírását.) 1785. október 28-án a városi tanács a szőlőkerülők tartása ügyében a földesúrhoz fordult. Beadványukban leírták, hogy a szőlősgazdák között nézeteltérések vannak a kerülők és bérük ügyeiben. Válaszlevelében 1785. október 31-én a püspöki prefektus azt javasolta, hogy továbbra is tartsák meg a kerülők tisztét, de úgy, hogy csak 3A évre fogadják fel őket, november 1-től július végéig, s azután október 31-ig mint szőlőpásztorok dolgozhatnak. Egy-egy kerülő alkalmasint szőlőpásztor - kb. 400 katasztrális holdnyi területet őrizzen. 50 6 A XVIII. század végén elszaporodik az állatoknak a szőlőkben való legeltetése, ami összefügg azzal, hogy a földesurak egyre jobban csonkítják a város kezén lévő legelőterületeket. Gyakori eset, hogy a hegykerülők vagy a szőlőpásztorok állatokat hajtottak be a szőlőkből. 50 7 Adataink vannak hegykerülők és tolvajok összeütközéséről is. 50 8 Többéves huzavona után 1808. augusztus 13-án a kettős tanács az úriszék átiratára rendeletet hozott, melyet dobszóval ki is hirdettek, s a hegybíróknak is kezéhez adtak, egy év múltán pedig az érsek is jóváhagyott. Célja az volt, hogy a szőlőhegyekre egész éves szolgálattal pásztorokat fogadjanak 120 forint fizetéssel, mégpedig úgy, hogy minden kerületben két pásztor lévén, az egyik a tavaszi munkákban március 1-től május 31-ig, a másik pedig az őszi munkákban november 1-től decemberig külön pénzért dolgozhat, s ezzel kiegészítheti fizetését. Megjegyezték, hogy ebben a két időpontban azért lehet ezt megtenni, mert ekkor sok ember van a szőlőhegyeken és kevésbé lehet kihágást elkövetni. Egyúttal elrendelték, hogy a szőlőpásztorok sípot tartsanak maguknál, és ha segítségre van szükségük, akkor azzal jelezzenek a szomszédos területet őrző pásztornak. Hogy a pásztorok könnyebben őrizhessék a rájuk bízott területet, minden gyalog és szőlő közt való utat, melyeken tolvaj és gonosz emberek járni szoktak, a birtokosok által földhányással és sövénnyel elzárni rendelték. Mivel a szőlőkben keletkezett károkkal kapcsolatban kilátásba helyezték, hogy azt a kerülőknek kell megfizetniük, így a város nem nagyon talált embert pásztornak, mert kevesen merték vállalni, hogy csekély vagyonukat veszélyeztessék. 50 9 A hegybírók 1814-től naplót vezettek ténykedésükről. A fennmaradt füzetek tartalma alapján megállapítható, hogy ezek elsősorban a szőlőhegyeken történt kártevéseket, az elkövetők nevét és a kiszabott bírságokat tartalmazzák. 51 0 A továbbiakban ennek alapján készíthették éves elszámolásukat, melyet a város perceptorának voltak kötelesek eljuttatni. 51 1 50 6 HML Eger v. ir. V-l/b/108. B. LXXII. a. 322-323. 50 7 Bakos-Fekete I. 1972. 25,46, 55, 62, 74, 84, 87, 91. 50 8 HML Eger v. ir. V-l/b/178. B. CVI. a. 152. 50 9 HML Eger v. ir. V-l/b/244. B. CXLIII. a. 1045., 1046. 51 0 HML Eger v. ir. V-l/b/266. B. CLII. b. 1135. 51 1 HML Eger v. ir. V-l/b/257. B. XLVIII. b. 778. 119
