Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
évi 6%-os kamattal hasznosíthassa. A fennmaradt számadások szerint a vendégfogadó katonatiszti szállássá átalakításának költségeit is az érsek vállalta magára. 42 6 Kaszárnya Egerben az első kaszárnya a trinitáriusok korábbi rendházában lett kialakítva. A Haditanács tulajdonába került épületben először 1806-ban katonai élelmiszerraktár létesült, majd 1807-től alakították át kaszárnyának, amit a városi tanács támogatott, mert attól kezdve a lakosságot nem terheli a katonák beszállásolásának közvetlen gondja. Ezért anyagilag is hozzájárultak az átépítéshez. 1830-ig működött itt a kaszárnya, mert akkor az érsekség átmenetileg visszaigényelte. 42 7 Az állandó katonaság, a 34. gyalogezred 3. tábori zászlóalja új elhelyezése érdekében a városi tanács 1835-re két kaszárnyát biztosított, egy kisebbet és egy nagyobbat. A kisebb kaszárnyát a Generális házban, a nagyobbat pedig a volt jezsuita, ma Dobó István Gimnázium épületében alakították ki. A velük kapcsolatban folytatott levelezésből lehet következtetni arra, hogy a városi tanács az épületek berendezésében is részt vállalt. A kaszárnyákról részletes leltár készült, mert a magisztrátus ezek alapján adta át azokat Kukich őrnagynak, a városban tartózkodó zászlóalj parancsnokának. 42 8 Katonai kórház Az elsőt Egerben a napóleoni háborúk alatt állították fel ideiglenes jelleggel a sebesültek ápolására. 1803. augusztus 9-én említik a Foglár házban elhelyezett kórházat, melyre szűkössége és orvosi, ápolói ellátatlansága miatt a városi tanács és a katonák is panaszkodtak. 42 9 A katonai kórház karbantartása, tisztítása és az elhunytak eltemetése is a város lakosaira hárult, szervezése a városi magisztrátus feladata volt. Ez különösen az 1809. évi háború idején volt súlyos gond, mivel a harcok a Dunántúlon zajlottak, s a sebesültek egy része Egerbe került, sőt a rossz higiénés viszonyok miatt járvány tört ki, mely a város lakosaira is átterjedt. 41 0 Állandó kórházat 1823-ban hoztak létre a városban. Ennek felszerelésében részt kellett vállalnia a városnak is. 1823. augusztus 6-án a katonai parancsnokság azzal a kéréssel fordul a tanácshoz, hogy a katonai kórházi betegápolók részére 42 6 Sugár 1987. 139. 42 7 HML Eger v. ir. V-l/b/232. B. CXXXVIII. b. 1268., Heves Megye Műemlékei II. 1972. 201. 42 8 HML Eger v. ir. V-l/b/400. 1834:1898., V-l/b/405, 1835:405., V-l/b/413. 1836:415. Érdemes megjegyezni, hogy a kaszárnya-leltárak figyelemre méltó hadtörténeti források. 42 9 HML Eger v. ir. V-l/b/214. B. CXXX. a. 754., V-l/b/234. B. CXXXIX. b. 315., Vl/b/264. B. CLII. a. 707. 43 0 HML Eger v. ir. V-l/b/243. B. CXLII. b. 936., V-l/b/246. B. CXLIV. a. 435., 584. 105
