Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

A VÁROS JOGI HELYZETE

adni. A város által az előzőkben szerzett privilégiumot, minthogy ellenkezik a püspökség jogaival, semmisnek kell tekinteni. A lakosságnak, amennyiben akarják, lehetővé teszik a városból való elköltözést, aki pedig itt marad, hasonló módon éljen, mint más püspöki város lakói. A királyi parancs közli azokat a lényeges, a város és a püspökség viszonyát érintő jogokat, haszonvételeket, melyekben a két fél köteles megegyezni. Ezek a következők: kocsmák, mészárszékek, malmok, legelő mezők, favágások, esztendőbéli és hetivásárokból származó jövedelmek, vámok, büntetések, halászatok, vadászatok, püspöki jövedelmek és adók, s hasonló hasznos jussok, a város lakosaitól leendő adományok. Amennyiben a városbeliek valamilyen jelentősebb, eddig ismeretlen privilégiumlevelükre akadnának, akkor annak rendelése szerint élhetnek. A kamarai adminisztráció által a városban és annak határában eladott és felosztott házak és telkek a vevők tulajdonában maradjanak teljes joggal. Mentesek legyenek a katonai kvártély tartásától és mindennemű teher viselésétől a következő épületek: őfelsége fegyveres háza - melyben a prefektus cégér kitétele nélkül szabadon árulhatja a bort házi cselédeinek és munkásainak a prófont- vagy élésház, a harmincados ház, a püspöki rezidencia, a káptalan tagjai részére rendelt házak és lakások, az ispotályok, a városi magisztrátus kúria háza. Az előbb felsoroltakon kívül minden ház, akár nemesé, akár tiszteké, adózás alá essen. A királyi rendelkezés végül közli, hogy a továbbiakban Eger városa álljon el a szabad királyi városi cím használatától, és a püspöknek engedelmességgel tartozzon.

2

0 Mindezek dacára a püspök nem vehette azonnal birtokba a várost. Erről tanúskodik az a levele, melyet 1694 novemberében írt, s melyben sürgette az Eger birtokába való bevezetését. Fenesynek, úgy látszik, tudomására hozták, hogy addig nem kerülhet sor a birtokba iktatásra, amíg a város lakosaival ki nem egyezik a királyi parancslevélben megjelölt jogok és haszonvételek ügyeiben. Ezért 1694 december vége felé a püspök maga elé idézte Kassára a város embereit, akik a város által kiállított - de teljes jogú felhatalmazást az egyezmény megkötésére nem adó - megbízólevéllel ellátva december 30-án indultak el Egerből és 1695 első napjaiban érkeztek Kassára.

2

1 A püspöki földesúri város Fenesy György püspök és Eger város képviselői között 1695. január 4-én jött létre az az egyezség, amely kisebb-nagyobb módosításokkal több mint 150 évre meghatározta a város jogi helyzetét. A 12 pontból álló „transactio" mindenekelőtt kimondta, hogy I. Lipót király döntése alapján a város ezután ne éljen a szabad királyi városi címmel és ennek megfelelő jogokat ne követeljen magának. A privilégiumokat - ha ilyenek vannak a város birtokában - a pecsétekkel együtt a lakosok kötelesek a püspöknek a 2

0 HML Egri Kápt. Mit. Nagypréposti III. ir. XII-2/d/44. 81. sz. - Teljes szövegét lásd a Függelékben. 2

1 Iványi 1930. 28-29. 11