Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE

bort kapott. A nótárius járandósága 100 rénes forintból, egy mázsa sóból, egy mázsa marhahúsból, tíz akó borból és húsz kila búzából állt. A vásárbírót 30 rénes forint és 12 kila búza illette meg. A perceptor fizetése 50 rénes forint volt.

42

5 A tanácsosok készpénzjárandósága fejenként 3 és 4 rajnai forintot tett ki.

42

6 1759-ben megszüntették az illetmények természetben adott részét, csak készpénzfizetés járt a szolgálatért. Az éves salláriumok összege a következőképpen alakult korszakunkban (rénes forint): Megnevezés 1759 1798 1821 1848 bíró 100 180 300 400 jegyző 50 170 300 400 első aljegyző 140 150 200 második aljegyző 60 150 honorárius jegyző 60 100 írnok 60 50 domesticus perceptor 80 150 150 250 bellicus perceptor 100 vásárbíró 60 60 60 60 tanácstag 12 40 100 100 közgyám 80 120 120 levéltárnok 150 250 hegybíró 40* 10 50* 40 erdő- és pusztabíró 50 70 kvártélymester 50 50 fertálymester 8 15 (A *-gal jelöllek közeli évekből átvett adatok.) A 18. század utolsó harmadától ismét egyéb kedvezményekkel is honorálták a magisztrátus tagjait. 1776-ban még csak a fizetés nélküli másodrendű tanácsosoknak osztottak illetményföldet, de a 19. században már minden városi tisztviselő kapott hivatala után földterületet. 1795-ben az összes tanácstagot mentesítették az adófizetés alól.

42

7 42

5 HML V-101/a/2 836. p. (1720. április 24.), HML V-101/a/3 2. p. (1721. április 24.), 3435. p. (1722. április 25.) 426 ^729-ben a \2 első tanácsos kapott 4-4 rénes forintot, 1744-ben a második tanács tagjait fejenként 3 rénes forint illette meg. HML V-101/a/3 398. p. (1729. április 24.), HML V101/a/4 615. p. (1744. április 24.) 42

7 HML V-101/a/6 410. p. (1776. április 29.), HML V-101/a/10 80. p. (1817. március 8.), HML V-101/a/7 712-713. p. (1795. január 5.) 94