Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE Gyöngyös önkormányzatának intézményrendszere más oppidumokéhoz hasonlóan épült fel, testületi és egyedi szervek alkották. Testületi jellegű volt a közgyűlés és a tanács, melyek folyamatosan működtek mindvégig korszakunkban, és ide sorolható egy, a számadásokat ellenőrző külön testület is, mely csak 1791 és 1805 között létezett és funkcionált. Az egyedi szerveket a bíró, aki legfontosabb volt, s a feladatmegosztás szerinti a szaktisztviselők alkották. A városigazgatás ügyintézése, mint láthattuk, egyre szélesebb területet fogott át már a 18. század végére, így nyilvánvaló, hogy ehhez igazodott a hivatalszervezet is: bővítették a hivatali apparátust, új tisztségeket hoztak létre, s azok fokozatosan egy-egy szakágazat ellátására specializálódtak. A hierarchikusan felépülő igazgatási szervezetben a jogkörök és hatáskörök meghatározottak voltak. A bíráskodás és jogszabály-(statutum-)alkotás joga mindvégig a tanácsot, illetve bírót illette meg, a szaktisztviselők a végrehajtás egyegy speciális területén működtek, de ott is a tanács és bíró ellenőrzésével. A végrehajtói hatalom azonban mégsem különült el teljesen, egyrészt azért, mert a tanács és bíró is részt vett a konkrét ügyintézésben, másrészt pedig a tanácstagok maguk közül is megbíztak személyeket szakfeladatok ellátásával, illetve egyes hivatalviselőket is beválasztottak a tanács tagjai közé. Az intézményi szervezet kiépülésével együtt egyre pontosabbá vált az ellátandó feladatok meghatározása, az eseti ügyintézési teendők helyett átfogóbb és időtállóbb hivatali szabályozásra törekedtek, melyet írásban is rögzítettek. A 19. században szinte minden szaktisztviselőnek készítettek hivatali utasítást, instrukciót, melyekben részletesen meghatározták és szabályozták feladatukat, munkakörüket. A városi hivatalszervezet tagjai részben választás útján, részben kinevezés révén jutottak tisztségükhöz. A század folyamán azonban itt is több változás történt. így például többször is módosult a választásra jogosultak köre, amelyről már korábban részletesen szóltunk, de változott az is, hogy mely tisztséget milyen módon töltöttek be. A városigazgatás szervezetében a korábban választott tisztségek egy részéből kinevezett állás lett, s hol a földesurak, hol a tanács végezte a kinevezést az adott időszak erőviszonyainak megfelelően. A városigazgatásban tevékenykedő személyeket az évenkénti tisztújításon választották, illetve azt követően nevezték ki, de ez nem jelentette azt, hogy mindig új emberek kerültek hivatalba. 1720-ig a város bírája még évenként változott, ugyanazt a polgárt egymást követő években egy kivételtől eltekintve nem választották meg. Azt viszont semmilyen szabály nem tiltotta, hogy néhány év kihagyásával a korábban bírói hivatalt viselő személy kerüljön újraválasztásra, s így többen többször is bírák voltak. 1687-1720-ig 25 különböző ember állt a város élén, akik közül kettőt választottak meg három alkalommal, hat főt pedig kétszer. 1720 után vált általánossá, hogy több egymást követő éven át megmaradtak ugyanazok a személyek hivatalukban, a választás a gyakorlatban a tisztségben való megerősítést jelentette. A város vezetése így fokozatosan egy szűk kör kiváltságává 90
