Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
A 19. századi járványok idején a vármegyei rendelkezésekben foglaltak voltak az irányadók és követendők, részletes helyi előírást határozat formájában nem hoztak. Ezek végrehajtásáról rendelkeztek csupán, amikor előírták szegényebb lakosok berendelését takarításra, és meghatározták a városba érkezők ellenőr- - 375 zeset. A város higiéniai viszonyaira járványveszélykor fokozottabb figyelmet fordítottak, de más időszakokban is fontosnak tartották a megelőzés szempontjából. A 18. század végétől a város köztisztaságára és a közerkölcsökre vigyázó intézkedések érveiben már megtalálhatók ennek kifejezett nyomai: 1779-ben a „betegséget okozó csúnyaságot" utcára bocsátókat rendszabályozták, 1824-ben a vásártér tisztaságáról hozott intézkedésben a szemét eltakarítását egyebek között azért rendelték el, mert „az egészségre nézve is káros", 1819-ben a katonákat megkörnyékező feslett életű személyek kitiltása a „ragadó betegségek gátlására" is történt. 37 6 Az iparosok tevékenységét szabályozó rendelkezések között már szó volt azokról, melyek a patakok tisztaságát tartották szem előtt, 1843-ban pedig a mészárosokat azért tiltották el a városbeli húsvágástól, mivel „a levegőt, főleg nyári időben dögletessé teszik, s azoknak a levágott barmok kifolyt vére undorodást, sőt halált okoz... " 37 7 A 19. században a koldusok városbeli jelenléte már nemcsak szociális és közbiztonsági szempontból került megítélésre, hanem járványügyi vonatkozásban is, a város főorvosának javaslatára 1842-ben a tanács intézkedett vásárok idején távoltartásukról. 37 8 A tanács döntéseiben a 18. század végétől jelentkezett a törekvés a város egészségügyi szervezetének kiépítésére és a betegellátás megszervezésére. Ugyan nem minden döntés járt együtt határozathozatallal, s a rendeletek leginkább az anyagi oldallal foglalkoztak, s jelzésszerűen mutatják a fő tendenciákat. A korábbi években egyedül a borbélyok céhszabályai rendezésekor, 1712-ben törődtek azzal, hogy a gyógyítással foglalkozók számát szaporítsák, ami eseti döntés benyomását kelti. 37 9 Az egészségügyi rendelkezések rendszeres sorozata 1785-ben kezdődik, amikor új gyógyszerész letelepedését és gyógyszertára megnyitását engedélyezték. A rendeletből kitűnik, hogy ekkor már két gyógyszertár működött Gyöngyösön, de a tanács úgy látta, hogy a „közjó érdekében" a harmadik megnyitása is a város lakosainak javát szolgálja. Helyét a város központjában, a városháza alsó traktusában határozták meg, ami a „tudatos" városközponti elhelyezést sejtet. 38 0 180937 5 HML V-101/a/9 113. p. (1809. október 26.), HML V-101/a/12 73-74. p. (1831. augusztus 6.), Kovács (szerk.) 1984. 241., 307-308. p. 37 6 HML V-101/a/6 551. p. (1779. április 24.), HML V-101/a/10 605. p. (1824. április 3.), HML V-101/a/10 256-257. p. (1819. november 10.), Kovács (szerk.) 1984. 161., 278., 289-290. p. 37 7 HML V-101/a/14. 417. p. (1843. április 29.), Kovács (szerk.) 1984. 338. p. - A patakokra lásd a 222. számú jegyzetet! 37 8 HML V-101/a/14 232. p. (1842. május 18.), Kovács (szerk.) 1984. 333. p. 37 9 HML V-101/a/2 487-488. p. (1712. április 9.), Kovács (szerk.) 1984. 42-43. p. 38 0 HML V-101/a/6 917-918. p. (1785. július 16.), Kovács (szerk.) 1984. 177. p. 83
