Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
hoztak, hogy az állatvásár melletti részen aklokat építtessenek, ahová elhelyezhetők az állatok, később meghatározott összeg ellenében, ami majd a városi bevételeket gyarapítja. 27 6 Külön előírásokban állapították meg a fizetendő helypénz összegét, a vásári és piaci jövedelmek beszedését. A vásári helypénzek kiszabása nem egységes szempont alapján történt, az árufajták mellett a sátorhely és a szállítóeszköz nagysága is meghatározta a fizetendő összeget. A 19. században már látható az a törekvés, hogy egységes szempontból, árufajtánként vagy az elfoglalt hely alapján szabják meg a helypénzek nagyságát. 27 7 Külön rendelkeztek a beszedés módjáról, és a környező falvak lakói árusítását is szabályozták. A helyszínen való fizetés mellett a 18. század utolsó harmadában már a városba való bejövetelnél állítottak fel fizetőhelyeket. Ugyancsak a század végén döntöttek a különböző címletű és színű helyjegyek, vásári cédulák bevezetéséről. 1845-ben az állandó sátorhelyek nyilvántartását és az abban történő helypénzfizetési adminisztrációt határozták meg. A környékbeli falvak lakóit mentesítették a helypénz fizetése alól, ha ott a gyöngyösiek valamilyen szolgálatot igénybe vettek, így például a nagyrédeiek átmenetileg - a határukban való legeltetés fejében helypénz fizetése nélkül árulhattak. 27 8 A pénzek beszedése a vásári felügyelettel megbízott vásárbíró és segítségére kirendelt tanácstagok feladata volt. Mivel ezek a város bevételének jelentős tételét képezték, a pénzkezelés módját és az adminisztrációs teendőket is határozatokba foglalták, melyekről a pénzügyek kapcsán szólunk. A bor, sör és pálinka értékesítéséi szabályozó statutumalkotást elsődlegesen az határozta meg, hogy a jogi keretek az adott időszakban mit tettek lehetővé. Ennek függvényében változtak a szabályozás területei és irányai is. 1706-ban a földesurak csak l-l kocsmát működtettek a városban, s mivel a borbírák szabad 27 6 HML V-101/a/5 393. p. (1756. április 24.), HML V-101/a/7 772. p. (1795. május 9.), Kovács (szerk.) 1984. 125., 207. p. 27 7 HML V-101/a/2 656. p. (1717. január 15.), HML V-101/a/4 11. p. (1731. május 10.), HML V-101/a/5 91. p. (1750. január 29.), 143-144. p. (1751. május 15.), 216-217. p. (1752. november 15.), 347. p. (1755. június 26.), HML V-101/a/7 785-787. p. (1795. június 20.), HML V-101/a/8 551. p. (1805. augusztus 17.), HML V-101/a/9 357. p. (1813. január 26.), 440-442. p. (1814. május 20.), Kovács (szerk.) 1984. 53., 78., 107., 110-111., 114., 122., 207-208., 229., 251., 254-255. p. 27 8 HML V-101/a/6 363. p. (1774. május 28.), 505-506. p. (1778. május 13.), HML V101/a/7 763-765. p. (1795. április 24.), HML V-101/a/8 301. p. (1802. április 26.), HML V-101/a/15 337-338. p. (1845. augusztus 16.), Kovács (szerk.) 1984. 154., 160., 205., 220., 348. p., HML V-101/a/5 9-10. p. (1748. május 18.), Kovács (szerk.) 1984. 104. p. A környező települések árusítását többször is és többféleképpen szabályozták: HML V101/a/4 66. p. (1732. május 21.), 339-340. p. (1737. május 8.), 536-537. p. (1741. december 23.), HML V-101/a/5 141. p. (1751. május 8.), 191. p. (1752. február 11.), 750. p. (1763. június 14.), HML V-101/a/6 62. p. (1766. május 16.), 160. p. (1768. október 31.), Kovács (szerk.) 1984. 80., 91., 97., 109-110., 112., 139., 142., 146. p. 65
