Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE

azt követő hétfő volt a kezdő nap.

26

4 A hetipiac napjául a hétfőt és pénteket jelölték ki.

26

5 Külön meghatározták a vasárnapi és ünnepi árusítást. A 17. század végén és a 18. század kezdetén mise előtt tilos volt bármit is árulni, csak utána engedélyezték alapvető élelmiszerek árusítását. Sőt 1705-ben teljes tiltást rendeltek el, de 1727-ben ismét engedélyezték déli 12 órát követően a kenyér, só és hús árusítását.

26

6 1747-ben részletes szabályrendeletet hoztak a vasárnapi és ünnepek alatti piaci rendről, mely egyéb rendelkezés híján feltehetően a század végéig érvényben maradt. A fő szabályozó elv itt is a szentmise zavartalan biztosítása volt, ennek ideje alatt tilos volt kereskedelmi tevékenységet folytatni, de előtte és utána a vásárlók igényeihez alkalmazkodva már lehetővé tette az árusítást. A rendszabás a húsfélék adásvételét mise előtt az első harangozásig engedélyezte, majd az után 8 órától egészen estig lehetővé tette. A mise után szabad volt azoknak a tételesen felsorolt élelmiszereknek a kereskedelme, „melyek hamarébb a konyhára szükségesek" (kenyér, perec, kalács, só, zöldség, tej, tejföl, tojás, baromfi). A gyümölcsök árusítása 10 órától volt lehetséges. Termények, mint búza, zab, árpa, köles, nagy tételben káposzta és állatok (sertés) árusítása tiltott volt. Ekkor is érvényesek voltak azok a felvásárlásra vonatkozó rendelkezések, melyek a nagybani felvásárlást szabályozták, illetve tiltották.

26

7 A 19. századi határozatokban a vasárnapi kereskedés általános tilalmát írták elő, amely már nemcsak a piaci árusokra vonatkozott, hanem az állandó üzlethelyiséggel bíró kereskedőkre is. Egyedül a ,fűszeres" boltokkal tettek kivételt, mivel ott korlátozottan a reggeli és esti árusítást lehetővé tették.

26

8 Ünnepi alkalomnak számított nagypéntek is, amire a város rendes piacnapja esett. Erre vonatkozóan külön rendelkezéseket hoztak: 1748-ban árusítási tilalmat határoztak meg, azaz nem volt piacnap, de 1798-ban az éppen nagypéntekre eső hetipiac más napra való áthelyezését, melyet a földesurak javasoltak, már határozottan elutasították.

26

9 1 8 1 5-ben csak élelmiszerek és kézműipari termékek 26

4 HML V-101/a/7 129. p., Kovács (szerk.) 1984. 183-184. p. 26

5 1498-ban a mészáros céh szabadalomlevelében szerdai piacnap szerepel, de a 18. században ezen a napon már nem volt árusítás. Kovács 1973. 18. p., HML V-101/a//3 321-322. p. (1727. május 18.), HML V-101/a/5 206. p. (1752. április 26.), 523. p. (1761. február 26.), Kovács (szerk.) 1984. 73., 113., 134. p. 26

6 HML V-101/a/2 1. p. (1697. június 24.), 241. p. (1703. július 4.), 289-290. p. (1704. június 25.), HML V-101/a/2 311. p. (1705. május 12.), HML V-101/a/3 321-322. p. (1727. május 18.), Kovács (szerk.) 1984. 20., 29., 33., 34-35., 73. p. 26

7 HML V-101/a/4 729-730. p. (1747. augusztus 10.), Kovács (szerk.) 1984. 102-103. p. 26

8 HML V-101/a/13 536. p. (1840. május 5.), HML V-101/a/15 207. p. (1844. október 26.), Kovács (szerk.) 1984. 323., 342-343. p., HML V-101/a/13 576. p. (1840. június 27.), Kovács (szerk.) 1984. 323-324. p. 26

9 HML V-101/a/4 755. p. (1748. április 6.), HML V-101/a/8 40-41. p. (1798. március 30.), Kovács (szerk.) 1984. 104., 214-215. p. 63