Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE

figyelmet fordítsanak.

2'

8 A járványok idején azok terjedésének megakadályozására fokozottabb intézkedéseket léptettek érvénybe: „...mivel leginkább a tisztátalanság végett sokan vesznek el a betegek közül, nehogy az ez iránt teendő szükséges rendelések hiányossága végett a nyavalya jobban elterjedjen ...elrendeltetett, hogy naponként a szegényebb lakosaink közül legalább 10 rendeltessen be söprííkkel és lapátokkal,.."

21

9 A középületek (városháza, iskola) és közterek (vásártér, piac) rendben tartására különös gondviseléssel voltak.

22

0 A tanács által kijelölt utcafelügyelők a tűzvédelmi ellenőrzés mellett a város tisztaságára is vigyáztak, a vásárbíró pedig a városi épületek és a piac rendben tartásáért is felelt.

22

1 A patakok szennyezésének megakadályozását is fontosnak tartották, már 1706-ban rendeletet hoztak a vizet használó csapók, szűcsök, vargák és mészárosok számára, hogy munkájukat a víz szennyezése nélkül végezzék. A lakosoknak is megtiltották a bepiszkítását, s elrendelték a meder és patakpart megtisztítását.

22

2 Gazdálkodás Külön feladatcsoportot jelentettek a gazdálkodással kapcsolatosak, melyeknek rendészeti vonatkozásairól részben már említést tettünk. A város birtokában lévő szántó, rét, legelő és szőlő műveltetése, lakosok közötti kiosztása, az erdőterületek használatának megszabása és védelme, az állattartással kapcsolatos teendők intézése mellett a kisebb királyi haszonvételekből származó jövedelemforrások biztosítása is a feladatok közé tartozott. így a vásárok és piac működtetése, rendjének ellenőrzése, az áruk árszabásának meghatározása, a város borainak értékesítése, a malmok üzemeltetése, a mészárszékek fenntartása, céhek ügyeinek intézése, valamint a kőbányászat megszabása az önkormányzat hatáskörébe 21

8 HML V-101/a/8 200-201. p. (1800. július 1.), 471. p. (1804. augusztus 11.), Kovács (szerk.) 1984. 217., 227. p. Lásd még a 222. számú jegyzetet! 21

9 HML V-101/a/9 113. (1809. október 26.), Kovács (szerk.) 1984. 241. p. 22

0 A városháza tisztaságáról: HML V-101/b/93 Fasc. CIV 57. (1807. június 23.), iskola: HML V-101/a/6 238. p. (1770. április 24.), HML V-101/a/7 836. p. (1796. február 20.), 866. p. (1796. június 11.), vásár: HML V-101/a/6 502. p. (1778. április 24.), HML V101/a/8 614. p. (1806. június 21.), HML V-101/a/10 141. p. (1818. március 18.), 605. (1824. április 3.), HML V-101/a/14 61. p. (1841. július 21.), Kovács (szerk.) 1984. 148., 160-161., 231., 270-271., 289-290., 327. p. 22

1 HML V-101/a/10 95-96. p. (1817. május 1.), HML V-101/a/15 491. p. (1846. június 20.), Kovács (szerk.) 1984. 268., 349. p. HML V-101/b/93 Fasc. CIV. 57. (1820. május , , I9

) 22

2 „A becsületes város lakosainak sok rendbeli panaszukra elvégeztetett, hogy a modo imposterum sem a csapók a gyapjat a Kis-patakon ne mossák, se a szűcsök a csáváit bőröket, sem pedig a vargák bőrt ne faragjanak, és a mészárosok közel marhát ne vágjanak, mivel annyira sokszor a víz megcsúnyul, hogy a város lakosai sem inni, sem főzni nem hordhatnak belőle a sok rútság miatt." HML V-101/a/2 357. p. (1706. március 10.), HML V-101/a/15 393-394. p. (1845. december 9.), Kovács (szerk.) 1984. 38., 348. p. - 1807-ben a város rendjét meghatározó instrukcióban külön részben határoztak erről. Lásd a Függelékben. 54