Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE

külvárosi részre, és az építőanyagok árusítása is itt bonyolódott le. A belső piactéren a helyek kijelölésekor igyekeztek elkülöníteni az élelmiszerrel kereskedőket a készárukat forgalmazóktól.

19

4 Még arra is találtunk példát, hogy a helymeghatározásban a piac melletti épületek funkcióját is figyelembe vették, nevezetesen a „nemzeti oskolában" folyó oktatást zavaró kereskedőket az iskola mellől más helyre irányították.

19

5 Magánkérelemnek viszont ilyen ügyekben nem adtak helyet, Orczy Lőrincné kívánságát, hogy a háza előtti részen a tanács sátorhelyet kereskedők számára ne osszon, udvariasan elutasították, a helyek kiosztásakor azonban ide „tisztesebb portékájú" sátrakat engedélyeztek.

19

6 A piac és egyben főtér kikövezését az 1807-ben kiadott intrukcióban határozták meg. A kövezetnek mértani rendben való kirakása esztétikai és városszépítő megfontolásokat tartalmaz, már nem csak a praktikum és hasznosság az egyetlen döntéshozó elv. A megvalósítás költségeit az ott lakók hozzájárulásán és a városi közpénzen túl ún. kövezetpénz (Flastergeld) bevezetésével kívánták fedezni.

19

7 A temetők helyét eleve meghatározta az, hogy ezek a templom melletti területen helyezkedtek el. Kijelölésükkor nemcsak a funkciót kellett hogy figyelembe vegyék, hanem ezt is, a különböző egyházak számára pedig biztosítani kellett saját temetkezési helyük kialakítását. A reformátusoknak 1789-ben templomuk helyének meghatározásakor a temetőhelyet is kijelölték, a zsidótemető helyét 1803-ban határozták meg, a görögöknek pedig a korábbi temetkezési helyét nyilvánították engedélyezett területnek 1793-ban.

19

8 1736-ban a ferencesek kertje melletti területet alakították ki temetőhelynek, amelyet nemcsak egyházi, hanem közegészségügyi szempontok is indokolttá tettek: az eddig használatos hely annyira megtelt, hogy az azt megvizsgáló egri orvos szerint járványok okozója 19

4 1795-ben a sertések belső piaci árulását szüntették meg áthelyezve őket is az állatvásár területére. (1806-ban ezt ismételten elrendelték.) HML V-101/a/7 824-825. p. (1795. december 19.), HML V-101/a/8 601. p. (1806. május 10.), Kovács (szerk.) 1984. 210., 232. p. 1806-ban és 1824-ben a hal árusítási helye is az ispotály melletti téren határoztatott meg, majd innen a szenny és bűz miatt az Oroszlán fogadó kőfalához rendelték őket 1841-ben. HML V-101/a/8 601. p. (1806. május 10.), HML V-101/a/ll 1. p. (1824. október 16.), HML V-101/a/14 61. p. (1841. július 21.), Kovács (szerk.) 1984. 232., 290., 327. p. - A belső piac árusító helyeinek kijelölése: HML V-101/a/7 889. p. (1797. január 20.), HML V-101/a/9 537. p. (1815. augusztus 16.), HML V101/a/10 253-254. p. (1819. november 6.), 482. p.(1822. október 5.), HML V-101/a/ll 448-449. p. (1829. május 20.), HML V-101/a/12 275. p. (1834. július 31.), 333. p. (1835. június 6.), HML V-101/a/13 328-329. p. (1839. február 9.), Kovács (szerk.) 1984. 212., 263., 277-278., 285., 305., 310-311. p. 19

5 HML V-101/a/8 601. p. (1806. május 10.) 19

6 HML V-101/a/l 1 260-261. (1827. május 26.), 289. p. (1827. augusztus 16.), Kovács (szerk.) 1984. 297-298. p. 19

7 HML V-101/b/93 Fase. CIV. 57. (1807. június 23.) Lásd a Függelékben. 19

8 HML V-101/a/7 236-237. p. (1789. április 24.), 599. p. (1793. november 2.), HML V101/a/8 378-379. p., Kovács (szerk.) 1984. 188-189., 224. p. 50