Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
Kommunális ellátás A városias életvitel színterének megteremtése és annak minőségi meghatározása nem kis feladatot rótt a tanácsra. A kommunális ellátás keretén belül városrendezési ügyek, építkezések engedélyezése, városi ingatlanok karbantartása mellett gondoskodni kellett a város tisztaságáról, ivóvízellátásáról, a közlekedésről az utak és hidak építésével, karbantartásával, a későbbiekben pedig a közvilágításról. Építésügy A tanács saját hatáskörében rendezte a birtokában lévő területek felosztását és hasznosítását. A házhelyek és kertek kiosztását, középületek, templomok és közterületek helyének kijelölését a 18. század elején minden korlátozottság nélkül maga végezte. 17 9 Nemcsak a város polgárainak, hanem a földesuraknak és az egyháznak is a tanács jóváhagyásával juttattak ingatlanokat: 1712-ben a jezsuitáknak a két szőlőn és kerten kívül malmot és házat adtak, Orczy Istvánnak 1723ban építési telket jelöltek ki. 18 0 A lakóházak építésének szabályozására a 18. században nem születtek rendeletek, egyedül tűzvédelmi szempontokat határoztak meg majd 1827-ben. 18 1 A lakótelkek kijelölésében is ugyanez a megfontolás kapott szerepet a 19. században, amikor egy-egy terület túlzott beépítését a földesurak részéről tapasztalták. 18 2 1807ben található az első, de mindenképpen meghatározó rendelkezés, amiben előírták, hogy az építést megelőzően földesúr és a helyi joghatóság, azaz a tanács engedélyét kell kérni. Ezzel kívánták megszüntetni az össze-vissza való építést, és elérni azt, hogy az utcák rendezettek legyenek. 18 3 Külön szabályozták már a 18. század elején, hogy miként épüljenek kerítések, melyik oldalon kinek a feladata annak megcsinálása. A Tót utca déli oldalán lakók közötti vitát zárták le, mikor 1726-ban meghatározták, hogy a lakók a saját házuk határvonalában lévő oldalon kötelesek keríteni. 18 4 A 18. század utolsó harmadától születtek olyan lakóházakra vonatkozó rendelkezések, melyek már a városképi szempontok figyelembe vételét tükrözik, vagy legalábbis ez a szándék nyomaiban már fellelhető. A tanács 1782. április 24én kelt rendeletében meghatározta, hogy „A mocskos épületek, akik az utcára a 17 9 HML V-101/b/13 Fase. XX. 75. 28. fol. (é. n.) - 1715-1716-ban kerteket osztottak a belterületen. HML V-101/a/2 565-566. p. (1715. szeptember 13.), 641. p. (1716. október 19.) 18 0 HML V-101/a/2 485-486. p. (1712. április 9.), HML V-101/a/3 117. p. (1723. október 15.) 18 1 HML V-101/a/l 1 251. p. (1827. április 28.), Kovács (szerk.) 1984. 296. p. 18 2 HML V-101/b/23 Fase. XXX. 52. 3. fol. (é. n.). Vélhetően nem csupán jó érvként használták a zsúfoltságot a földesurak elleni beadványukban, hanem valóban így is gondolták. A tanács által hozott tűzvédelmi előírások feltevésünket erősítik. 18 3 HML V-101/b/93 Fase. CIV. 57. (1807. június 3.) 18 4 HML V-101/a/3 270. p. (1726. március 13.), Kovács (szerk.) 1984. 69. p. 47
