Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE

A városi polgárok ingatlanátruházásán túl végrendeletek hitelesítését és őrzését, hagyatéki eljárások lebonyolítását, osztályos egyezségek jogi felügyeletét is ellátták. Ezek is az úgynevezett külön kezelt ügyek körébe tartoztak a bíráskodáshoz hasonlóan, így a jegyzőkönyvekben csak utalások találhatók rájuk.

91 A jogbiztosító ügyletek nemcsak a polgárok egymás közötti viszonylatában történtek, hanem a város maga is tulajdonos lévén, saját birtokai kapcsán is jelentkeztek. A tulajdonban való megerősítést és háborítatlan birtoklást két irányban is biztosítani kellett. A város egyrészt földesuraival, másrészt a vele határos birtokosokkal és községekkel került vitás helyzetekbe, ahol szükségessé válhatott a jogi úton való rendezés. A földesurakkal szemben a felettes hatóságok ítélkeztek, a szomszédokkal viszont saját hatáskörben igyekeztek megoldani nézeteltéréseiket, és a megegyezések határjárásokon születtek meg. A határok jeleit aztán időnként megvizsgálták, megújításukról intézkedtek, a jogtalan határhasználókat pedig büntetéssel sújtották.

9

2 Igazgatás A város politikai igazgatása sokféle, többnyire egymással összefüggő feladatkör ellátását jelentette. Idetartoztak a katonaság ellátásával összefüggő feladatok, a hivatalrendszer működtetésével kapcsolatos ügyek, és ez utóbbi kapcsán a reprezentáció megjelenési formáiról is szólnunk kell. A rendészeti teendőket speciális voltuk miatt külön csoportban tárgyaljuk. Katonai ügyek Az önkormányzat saját igazgatási hatáskörében, de a felsőbb utasítások megtartásával intézte a katonasággal kapcsolatos teendőket. Elszállásolásuk, ellátásuk, szállításuk megszervezése, annak adminisztrációja, az újoncozás, a katonai épületek építése elsősorban végrehajtási feladatként jelentkeztek, a város saját jogalkotói tevékenysége is a megoldásukat célzó döntések meghozatalára korlátozódott. Többnyire egyedi, alkalomszerűen hozott tanácsi határozatokban 9

1 1825-ben a levéltárban őrzött végrendeletek kiadását szabályozták. HML V-10l/a/l 1 75. p. (1825. augusztus 12.), Kovács (szerk.) 1984. 294. p. 9

2 1755. április 26-án az atkári határjelek megújítását, 1759. szeptember 21-én az abasári határ védelmét, 1810. április 26-án Gyöngyössolymos és Gyöngyöspüspöki határdombjai megjavítását, 1810. november 23-án pedig a gyöngyöspüspöki határ újra megjelölését determinálták. HML V-101/a/5 340., 562 p., HML V-101/a/9 150., 182. p., Kovács (szerk.) 1984. 121., 131., 241., 243. p. 1802-ben és 1815-ben kőből készült határjelek felállítását határozták meg. HML V-101/a/8 308. p., HML V-101/a/9 516517. p., Kovács (szerk.) 1984. 220., 260. p. 1787. június 29-én az abasáriakat büntették. HML V-101/a/7 140-141. p., Kovács (szerk.) 1984. 185. p. 31