Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
lök mind nagyobb számban való megjelenésében érzékelhető, valamint azokban az intézkedésekben, melyek egy-egy terület átfogó szabályozására születtek. 7 3 A 18. század végén, de leginkább a 19. század elején megjelentek a hivatali utasítások is, amelyek egy-egy tevékenységi kör ellátására szakosodott tisztviselők munkaköri feladatait határozták meg. Ezek a hivatali instrukciók ugyan legtöbbször konkrét személyre szóltak, de tartalmukban már általános, az adott feladatcsoport egészét felölelő előírásokat tartalmaznak, ami túlmutat a korábbi eseti megbízatásokon, meghatározásokon. 7 4 A város a hatáskörébe tartozó ügyeket saját jogszabályalkotása eredményeként létrehozott statútumokkal, vagy Gyöngyösön használatosabb elnevezésével, deliberátumokkal szabályozta. A jogszabályalkotás testületi döntés eredménye volt minden esetben, a város bírája és tanácsa együttesen hozhatott és hozott is határozatokat, melyek a város polgárai számára kötelező érvénnyel bírtak. Természetesen a statútumoknak összhangban kellett lenniük az ország törvényeivel és a vármegyei szabályrendeletekkel, s nem léphették túl azokat a kereteket sem, melyeket a kiváltságlevelek határoztak meg. Statutumot a tanács mindig az aktuális ügyek megoldására hozott, általánosítást csak elvétve tartalmaztak, így hasonló esetekben ismételt szabályalkotás vált szükségessé. Gyakori volt az újra megerősítő vagy megismételt előírás is, ami nem mindig a helyzet változása miatt történt, hanem olykor a végrehajtás hiányosságából következett. A statutumok nemcsak városi jogszabályok, hanem egyben végrehajtási utasítások is voltak, s ebben a formában hirdették ki a vármegyei rendeleteket és úriszéki határozatokat is. Gyöngyös város tanácsának 1659 és 1848 között hozott statutumait 1984ben a Heves Megyei Levéltár munkatársai jelentették meg. A forráskiadvány válogatás, nem szerepel benne az összes városi statutum. Az összeállítók azokat a határozatokat közölték, melyek „a városi lakosság egészére, vagy a lakosok nagyobb csoportjára vonatkoznak, illetve viszonylag hosszabb időtartamra szólnak." Ezek jól reprezentálják a városi rendeletalkotást, alkalmasak általános érvnyü következtetések levonására, így a kötetben szereplő rendeletek jelentették munkánk egyik alapját. 7 5 Ebben az időszakban a tanács 867 alkalommal hozott deliberátumot, melyből korszakunkra 844 vonatkozott. Ezeken az üléseken egyszerre több ügyben is határoztak, s ha ezeket elkülönítjük egymástól, akkor számításunk szerint 1210 ügy került terítékre 1687-től 1848-ig. A határozatok időben egyenletesen oszlottak el, ügykörök szerinti csoportosításuk szerint viszont más arányokat mutatnak. A városigazgatás szakágazatai szerinti megoszlásuk két évtizedes intervallumokban a következő módon alakult: 7 3 Ilyen volt például az 1805-ben kelt gazdálkodást szabályozó rendelkezés, amelyet korábban közöltünk. Szabó 1995-1996. 7 4 Az instrukciók a Függelékben találhatók. 7 5 Kovács (szerk.) 1984. 25
