Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
tisztség viselése egyáltalán nem volt feltétele annak, hogy valakit főbíróvá válasszanak. 1687 és 1726 között a 32 másodbíróból csupán 8 személy viselte mindkét tisztséget, közülük hárman viszont csak a főbíróságot követően lettek másodbírák. 48 2 Ha ugyanezen időszak főbíráit vesszük, s azt nézzük meg, hogy közülük az 1687-et megelőző éveket is figyelembe véve - hányan voltak másodbírák, akkor sem sokkal kedvezőbb az arány, mert így is csak 13 főre szaporodott a számuk. 481 A két tisztség tehát Gyöngyösön nem volt szoros, egymást feltételező összefüggésben. Az 1720-as évek után már jobban nyomon követhető a város bíráinak megválasztása előtti hivatali előmenetele, amely ugyan mindig személyhez kötött, de bizonyos jellegzetességek általánosíthatók, éppen azért, mert ekkortól már tisztségüket huzamos ideig viselték a város bírái, s más hivatalviselők is évekig látták el feladatukat. Megállapítható, hogy a század végéig szinte csak olyan embereket választottak meg Gyöngyös élére, akik előzetesen a magisztrátusban hosszú ideig már tevékenykedtek. A bírói tisztséget megelőző sok éves hivatali működés több esetben is hasonló utat mutat, olyat, amely leginkább a jegyzői és perceptori tisztségen át vezetett. Országh Pál 1719-ben aljegyzőként kezdte pályáját a városigazgatásban. Két évig volt vicenótárius, majd 1721-ben emellett a perceptori tisztségre is megválasztották. A következő évben is őt erősítették meg mindkét hivatalában, majd 1723-tól 1728-ig, bíróvá választásáig folyamatosan borbíróként tevékenykedett, s közben, 1724/1725-ben egyidejűleg a perceptori feladatokat is ellátta. 48 4 Nagy István 1724-től 1733-ig megszakítás nélkül Gyöngyös főjegyzője volt. 1727-ben a perceptor halála miatt év közben ezt a tisztséget is ráruházták, majd következő ciklusban, 1728/1729-ben és az 1730/173l-es hivatali évben szintén párhuzamosan látta el ezt a két feladatot. A bíróvá választását közvetlenül megelőzően, 1733/1734-ben nem lett nótárius, de perceptorrá választották. 48 5 Ziska Antal 1759-1761 között volt vicenótárius, 1760 januárjától a perceptori tisztséggel együtt. 1761 novemberétől az 1764-es tisztújításig folyamatosan 1692/1693, 1698/1699) 1676/1677-ben másodbíró. Tarnóczy Gergely (főbíró: 1702/1703, 1706/1707, 1710/1711) 1697/1698-ban borbíró. Viza Pál (főbíró 1714/1715) 1696/1697-ben borbíró, 1697/1698-ban és 1703/1704-ben másodbíró, 1706/1707-ben, 1711-1713 között egyházbíró. Vida Ignác (főbíró 1720-1722) 17051707-ben aljegyző, 1711/1712-ben és 1714/1715-ben nótárius, 1715-1717 között perceptor, 1718/1719-ben egyházbíró. Almásy Ferenc (főbíró 1716/1717) 1702/1703ban és 1705/1706-ban nótárius. 48 2 Viza Pál, Hajdú János, Verpeléti Ferenc, Pethes János és Nagy Gergely főbíróságuk előtt, Lakatos Gergely, Flávy György és Fürössy Lukács pedig azt követően voltak másodbírák. 48 3 1 68 7 előtt volt másodbíró Gombkötő Mihály (1676/1677), Koós Pál (1681/1682), Borhy Imre (1680/1681), Tassy István (1684/1685) és Pető Pál (1684/1685). 48 4 HML V-101/a/2 814., 836. p., HML V-101/a/3 2., 11., 31., 111., 148., 152., 204., 278., 312. p. 48 5 HML V-101/a/3 146., 197., 276., 312., 320., 352., 397., 432., 463. p., HML V-101/a/4 2. (1731. április 24.), 58. (1732. április 25.), 101. p. (1733. április 24.) 110
