Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
őket. Éppúgy, mint a bírónak, a nótáriusnak és más hivatalviselőknek, a tanácsbelieknek is esküt kellett tenni, ezzel váltak hivatalos személyekké. A földesurak törekvése hatalmuk és befolyásuk kiterjesztésére a tanácsot sem hagyta érintetlenül, a tisztújítás rendjének módosításával a tanácstagok megválasztását meg is szüntették. 1795-ben még csak a jelöltállítás jogát tulajdonították maguknak a város földesurai, de 1802-ben a volt tanácstagokat a jelölésből is kihagyták, és a tanács működését felfüggesztették: „...mintegy nyílvánságosan kitetszene az, hogy a tanácsosok nem a közönséges jó előmozdítására, hanem egyenesen a magok haszna keresésére céloznának, mivel egynémelyek csak oda szívesen mennének, ahol diurnum jár; azért is a jó rend meg nem tartathatnék, és a végzéseknek semmi sikere nem volna, a bírájoktól semmit sem tartanának, sőt egymás ellen áskálódnának, a méltóságos és tekintetes úriszék érdemesnek találta, hogy fejenként egyátaljában a candidatioból is kihagyja, és az egész tanácsot suspendálja...' AA 6 A másnapi tisztújításkor ennek ellenére majdnem minden volt tanácstagot újra megerősítettek tisztségében, viszont a választás jogát a dominusok maguknak sajátították ki. A tanács tagjai kinevezett tisztségviselőkké váltak, s a földesurak még azt is megtiltották, hogy a testület saját hatáskörében bármelyik személyt megfoszthassa hivatalától: „Többnyire minthogy tapasztaltatott, hogy a tanács coindividumjai közül egyikét vagy másikát tulajdon hatalmával kirekeszti a tanácsból; ezen hatalomnak pedig magának való tulajdonítása a méltóságos földesuraságnak activitásával éppen meg nem egyez, megtiltatott, hogy a tanács hogy ennek utána a méltóságos földesuraságnak híre és engedelme nélkül senkit a tanács maga hatalmával ki ne tehessen. " 44 7 1837-ig a földesurak által kinevezett tanács működött Gyöngyösön, s csak ezután, a Helytartótanács állásfoglalását követően állították helyre a polgárság választói jogát. Az új rend szerint mind a földesurak, mind pedig a tanács Szent György nap előtt megtette a maga jelölését, mégpedig úgy, hogy az eddig hivatalban lévők mellett külső személyek is listára kerültek. Közülük szavazattöbbséggel választották meg a következő évi tagokat mindkét tanácsba. 1847-ben a földesurak a tanács egyetértésével a külső személyek jelölhetését kötötték meg, mégpedig oly módon, hogy csak azok szerepelhettek a kandidátusok között, akik előzetesen folyamodtak, azaz jelezték, hogy a választáson indulni kívánnak. 44 8 A tanács létszáma is változott a vizsgált időszakban. A török kiűzését követően 24 tanácstagot választottak meg oly módon, hogy egyenlő számban voltak a két tanácsban. 1759. április 24-én, a kistanács megszüntetésével 12 főben határozták meg a tanácsosok számát, de a következő évben már létszámon felüli tanácstagot is választottak. Ezt követően a létszám fokozatosan gyarapodott, 176644 6 HML V-101/a/7 758. p. (1795. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 203. p., HML V101/a/8 295. p. (1802. április 23.) 44 7 HML V-101/a/8 295-297. p. (1802. április 23.), HML V-101/b/13 Fase. XX. 75. 33. fol, (é. n.) HML V-101/a/8 515. p. (1805. április 24.) 44 8 HML V-101/a/12 453-454. p. (1837. április 23.), HML V-101/a/16 159-160. p. (1847. április 8.) 99
