Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

8. ÜVEGHUTÁK

ták a latin eredetű officina vitraria megnevezést is, amely üvegkészítő műhelyt jelentett. E két idegen eredetű elnevezés mellett több más magyar kifejezés felbukkan az évszázadok során a történeti Magyarországon az üveggyártó telepek említésekor. Ezek, ha nem is voltak általánosan elterjedtek, de egy-egy országrészben (Dunántúl, Erdély) széles körben váltak ismertté. A történeti Erdély, ill. a vele határos Partium területén a XVE század derekától szívesebben használták az üvegcsűr fogalmát. Erdélyben az üvegcsűr szavunk legkorábbi említése 1573-ból származik, amikor egy bizonyos Alessandre Morosini Italus a barcarozsnyói üvegcsűrnél saját tervezésű üvegablakokat rendelt. Barcarozsnyó helytörténeti irodalma szerint 1621-ben még megvolt a Glaser Schir

1^. Ez utóbbi kifejezés azt jelzi, hogy a barcasági németek is átvették a csűr szavunkat. Egy másik igen korai előfordulása ennek az elnevezésnek az 1594-1603 közti urbáriumokban található, s az olthévizi üvegcsűr létezéséről tudósít, amelyet uewegh Czywrnek írtak.

74

2 I. Rákóczi György XVII. századi birtokösszeírásaiban 1632-ben és 1648-ban is szereplő felsőporumbáki (Fogaras megye) üvegkészítő műhelyét üvegcsűrnek (iuegh czwr) említik.

743 Viszont ugyancsak ezekben az összeírásokban előforduló zborói határban (Sáros megye) 1641-ben működő 3 kemencés üvegkészítő műhelyt iwegh chwr avagy huta néven vették jegyzékbe.

74

4 Az 1784-1787 közt felvett népszámláskor összeírták Üveg Csűr néven Mikóújfalu és Zalánpatak üveggyártó telepeit,

74

5 továbbá Kolozs megyében,

74

6 amely utóbbi a járavölgyi erdei üvegkészítő telepet takarja. Valószínűleg Szeben megyében Nagy Csűr és Kis Csűr telepek

74

7 voltak még ez időben működő üveghuták színterei. A fentiekből is kitűnik, hogy az üvegcsűr szavunkat valóban Erdély területén alkották a XVI. században, de a huta szó ott is elterjedt, csak éppen az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen hamuzsírfőző helyeket nevezték hamuzsír hutáknak. Viszont ez az elnevezés csak a XIX. század első évtizedeiben bukkan fel. így hívták a Bánffy-család alapította magyarpataki és kalini hamuzsírfőzőket a Szilágyságban.

74

8 Egy másik hazai eredetű kifejezés az üvegbánya fogalma, a Dunántúlon tűnik fel a XVII. századi forrásokban. Elsőként a Batthyányak 1633-ban alapított borostyánkői üvegolvasztóját nevezték így.

74

9 A Batthyány-üvegbányából származó, s Batthyány I. Ádámot illető jövedelmekről 1650 körül szólnak a hercegi családi levéltár forrásai.

750 A XVIII-XIX. században mind több adat található e megnevezés elterjedt használatára. 1756-ban a pilléi (Veszprém megye) üveghutát nevezték így

75

1 a korabeli forrá74

1 BINDERP., 1994. 80. 74

2 BINDERP., 1994. 81. 74

3 MAKKAI L., 1954. 467., ill. 516. 74

4 TAKÁTS S., 1907. 636. 74

5 DANYI D.-DÁVID Z., 1960. 308-309. 74

6 DANYI D.-DÁVID Z., 1960. 328-329. 74

7 DANYI D.-DÁVID Z., 1960. 348-349. 74

8 JAKÓZs., 1956. 5-103. 74

9 PRICKLERH., 1973. 185. 75

0 BÁN P., 1977. 58. 75

1 ÉRI I., 1966. 168. 130