Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
majd vízzel mosták és ülepítették, hogy a kívánt szemcsenagyságot elérjék, amely nem lehetett nagyobb 0,2-0,5 mm-nél, mert másképp nem olvadt meg. Az ún. kvarchomok készítéséhez nagy mennyiségű vízre volt szükség. Ez az egyik oka annak, hogy a hutákat kivétel nélkül víz mellett létesítették. Az üvegcsűrökben használt 3 kemencét már ismerteti Agricola a könyvében, amely 1550-ben jelent meg. 73 6 Az üveghuták mellett közvetlenül a kemencéknél 3-4, legjobb esetben 8-10 szakembert foglalkoztattak, akiket az uradalmak és a bérlők közötti szerződések értelmében a bérlők alkalmazottainak tekintettek. A bérlőtől munkabért kaptak vagy részesedést, általában a megtermelt üvegek értékének 1/3-át. A munkások „nem tekinthetők urasági szolgának, jogállapotukban különböznek a lakosság többi részétől" - mondta ki egy kamarai rendelet 1735-ben. A valóságban az üveghuták termeléséhez azonban ennél jóval több munkáskézre volt szükség. A XVIII-XIX. században egy-egy üveghuta termelésének minimális feltételeit 30-50 ember munkája teremtette meg. Döntő többségükben segédmunkát végeztek. A fakitermelésnél, a nyersanyagok (homok, mészkő) kibányászásánál, a szállításkor szükséges segédmunkát vagy uradalmi jobbágyok végezték robot címén, vagy pedig a huták mellett kialakult települések lakói a bérlőtől kapott fizetség ellenében. 73 7 Az üveggyártó helyek (üveghuták, üvegcsűrök, üvegbányák, üveges házak) fogalmáról A magyar üvegesipar történetével foglalkozó irodalomban az üveggyártó helyek elnevezésére több kifejezéssel találkozhatunk. Az üveghuta elnevezés olyan helyet takar, ahol üveget készítenek, s a fogalomba beletartoznak a szükséges melléképületek (hamuzsírfőző, kőtörő malom stb.) is. 73 8 Az üveghuta kifejezés a német „Glashütte" szóból származik, amely egyaránt jelentette az üveghutát és az üveggyárat is. Gyökere a „Hütte" szóban keresendő, amely eredetileg jelentett kunyhót, viskót, kalyibát, amellett kohót vagy hutát, mint olvasztóhelyet. A magyar nyelvben használatos huta szavunk általában az olvasztókemencét, kohót jelenti. így értették alatta az üveghutát és a vashutát (vashámort) is. Kétségtelen viszont, hogy a „Hutta" formában előforduló földrajzi nevek a német die Hütte módosulatai 73 9 és kizárólagosan egykori üveggyártó telephelyek emlékét idézik. Azt a tényt, hogy a huta szó a régi magyar nyelvben olvasztókemencét jelentett, más nyelvészeti munkák is igazolják. 74 0 A lengyel és a szlovák nyelvben is előforduló huta szavak elsősorban kohót jelentenek. így például Ludovicus Nagy 1828-as összeírásában szereplő sztracenai huta vashámort jelentett. Hasonlóképpen a régi Iglófüred jelenlegi szlovák elnevezése (Slovenská Nova Huta) egy korábbi vasolvasztó létezésére utal. A történeti Magyarországon általánosan elterjedt német eredetű üveghuta kifejezés mellett a XVI-XIX. század során keletkezett írott forrásokban széles körben használ73 6 AGRICOLA, G., 1985. 574-579. 73 7 VERES L., 1991. 142. 73 8 CZUCZOR G.-FOGARASSY J., 1871. VI. 694. 73 9 CZUCZOR G.-FOGARASSYJ., 1865. II. 1758. 74 0 SZARVAS G.-SIMONYI Zs., 1890. I. 1524. 129
