Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT

bányászat.

32

3 A mindennapi gyakorlatban a mónosbéli darázskövet építkezésre, de a rétegek közötti mésziszapot szitálás után meszelésre is használták.

32

4 1955-ben megkezdődött az édesvízi mészkő tervszerű bányászata. Míg korábban csak a szilárdabb kőzetanyagot használták fel, ettől kezdve a porlékonyabb kőzet termelése folyt. A kibányászott kőzetet, mivel könnyen morzsolható volt, egyszerű gépi berendezéssel a helyszínen megőrölték, s a mészkőport szikes talajok javítására használták. Az akkori feltárások szerint közel 20 évre elegendő kőzet állt rendelkezésre.

325 1955-ben a bánya, tulajdonosa a Debreceni Öntöző és Talajjavító Vállalat (DEÖNT) volt.

32

6 A bánya 1959-ig működött. Nagyvisnyó, palakőbánya A visnyói palakőbányát Hogh Pongrác egri nyergesmester kezdte el művelni az 1780-as évek elején Farkas Jánosnak, az egri püspök építési írnokának tudtával és támogatásával. Hogh Pongrác egri lakos 1784. augusztus 30-án a morvaországi Turas nevű táborban felségfolyamodványt írt II. József császárnak. Levelében beszámolt arról, hogy elsőként fedezett fel palakövet Nagyvisnyón, amelyre privilégiumot is kért. Miután nem győzte kivárni a királyi segítséget, s pénze sem lévén, Hogh Pongrác 1787 körül elment az Orczy-család által létesített parádi timsófőzőhöz, a nagyvisnyói bányát pedig Farkas Jánosnak ajánlotta.

32

7 A visnyói bánya, ill. palakő fejtése egy ideig háttérbe szorult, mert Farkas János inkább Bükkzsérc községben feltárt palakőlelőhely művelését erőltette. A dolog érdekessége, hogy Farkas János püspöki építési írnok 1790-ig titokban tartotta Eszterházy Károly püspök előtt a nagyvisnyói palakőbányát, s csak amikor Eszterházy rákérdezett az új bánya lehetőségeire, akkor fedte fel a püspök előtt a visnyói palakőfejtés tényét. Majd úgy mentegette önmagát, hogy addig nem merte jelenteni korábban ezt a lehetőséget, „amíg méltónak nem ítélte", és ki nem próbálta.

32

8 1791-ben Schuch Jakab parádi német bányász próbafejtést végzett Nagyvisnyón tetőfedő palából,

32

9 de ő sem tudott többet a palakőről, amit a magyar munkások már ne ismertek volna, s ezért visszament Parádra. 1792-ben Farkas János a saját költségén kevés emberrel hozzákezdett a palakő bányászásához. Embereit a visnyói illetőségű Máriássy István földesúr ispánja felügyelte. Az elkészült 3000 db palát szerette volna felhasználni, de Eszterházy idegenkedett tőle, és a bükkzsérci palakőben jobban bízott még 1793-ban is.

33

0 1803. augusztus 26án Kitaibel Pál felkereste a visnyói palakőfejtőt.

33

1 32

3 CSIKVÁRI A., 1939. 95. 32

4 BAKÓ F., 1985. 232. 32

5 SZŐKEFALVI-NAGY Z., 1956. 559. 32

6 LEGÁNYI F.: Múzeumi napló. VII. 377. 32

7 Hogh Pongrác a visnyói palakövet jobb minőségűnek tartotta az angersi, Párizs melletti palakőbányában termeltnél, amelyből a francia királyi palota fedőanyagát nyerték. - HML. Vl/b/117. Eger város iratai. 1787. Nr.° 417. 32

8 LÉNÁRTA., 1982-1983. 211. 32

9 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 397. 33

0 LÉNÁRTA., 1982-1983.212. 33

1 GOMBOCZ, E., 1945. 2. 840. 72