Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT

Ezek a közlések sajnos megtévesztelek, hiszen a bánya már évtizedekkel korábban, szerintünk 1820 előtt megszűnt. Fényes Elek szerint 1851-ben már nem művelték a márvány bányát.

22

5 Ezt látszanak igazolni Montedegói Albert Ferenc 1868-ban írt sorai: „A márványbánya a múlt század. végén, s a jelennek elején még müvelés alatt állott, s igen szép sírkeresztek, asztalok, oltárlépcsők, s több efféle tárgyak készítésére használtatott, jelenleg nem műveltetik".

22

6 A XVIII. században kedvelt szép, barnásszürke felsőtárkányi márványt a területen több helyen is bányászták az idők során. Fényes Elek szerint a Várhegy oldalában volt a márványbánya.

22

7 Bartalos Gyula régész 1887-ben leírta, hogy a márványt ott bányászták a felsőtárkányi forrás közelében, ahol a szekérút - napjainkban a műút - egy szurdokon keresztül vezet, ahol az időben azt a helyet a helybeli lakosok Kőközének nevezték. Ezen út bal oldalában még megtalálható volt a sziklában két nagyobb méretű üreg, amelyek az egykori tárkányi szürkemárvány felhagyott bányahelyei voltak.

22

8 A megszűnt márványbányából kikerült és faragott díszítő kövek Heves megye területén több templomban megcsodálhatok. Például Felsőtárkány r. k. templomában szenteltvíztartó, Füzesabony r. k. templomában a Giovanni Adami készítette keresztelőkút. Palakőbánya Ismereteink szerint a tárkányi tetőfedő palakövet 1767 körül Fazola Henrik fedezte fel.

22

9 A palakőbánya megnyitása is gr. Eszterházy Károly egri püspök érdeme, aki a bányatermékek után erősen érdeklődött.

23

0 Erre utal Eszterházy püspök építési írnokának jelentése 1788. augusztus 12-én, amelyben közölte, hogy olyan kőre akadtak, amelyet vékonyra szétszedve hasonlóvá lehet tenni a zsindelyhez és a cseréphez, ugyanakkor alkalmas tetőfedésre. A korabeli iratokban „kősindelnek" és „fedőkőnek" nevezték. Ilyen követ találtak az egerbaktai, a felnémeti és a felsőtárkányi határban. Viszont egy ideig jobbnak tartották a Bükkzsérc határában lévő palabányát, amelyet 1788 novemberében nyitottak meg, s amelyet 1790-ben is műveltek. Közben a püspök szakemberei járták a tárkányi hegyeket is. Olyan lelőhelyét keresték a palakőnek, ahol jobb minőségű, könnyebben készíthető és kisebb költséggel bányászható a kőzet. 1793-ban találtak ilyen helyet, ahol Litzner János mérnök és a zsérci pallér javaslatára megkezdték abban az évben a bányászást, s a kibányászott pala próbáját. A tárkányi palát más okból is erősen kutatták, ui. időközben Bükkzsércen rossz minőségű zsindelyek készültek, s ilyen került a harsányi csűrre. Azt tervezték, hogy 22

1 RAFFELSPERGER, F., 1854. 29. 22

2 HUNFALVY J., 1860. II. 188. 22

3 PESTHY F., 1988. 117. 22

4 BALLAGI K.-KIRÁLY P., 1877. 93. 22

5 FÉNYES E., 1851. IV. 182. 22

6 MONTEDEGÓI ALBERT F., 1868.422. 22

7 FÉNYES E., 1851. IV. 181-182. 22

8 KAPORÉ., 1988. 144. 22

9 SOÓS I., 1955. a. 428. 23

0 SOÓS I., 1975. 209. 60