Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT
ni, csak egyedül az uraság épületére, ne pedig az Universitas számára valókat parancsolatot sem várván mindenkor el fogják hozni fizetés nélkül". 13 6 Az 1799-ben készült uradalmi leltár szerint az egri püspöki uradalomhoz két kőbánya is tartozott. Az egyik az alsó kőfejtő, a másik a felső kőfejtő nevet viselte. Mindkét helyen két szobából és konyhából álló lakás és műhely állt. 13 7 1764-ben a kővágót Hágen József és Keller Mihály bérelte 80 frt-ért. 13 8 1769-70ben a kőfejtőt Hágen József és Müller János árendálta. 13 9 1775-ben meghalt Hágen József. Az özvegye, Hagerer egri bádogos leánya, Borbála, férjhez ment Plitzner György kőfaragómesterhez, aki átvette Hágen munkáit az épülő líceumon, s megkapta ugyanakkor a bánya bérletét is. 14 0 1776-ban az árendába adott kőfejtőből a püspökség tiszanánai jobbágyai a magyarádi birtokról Egerbe takarmányt, míg visszaútjukon a robotosok demjéni követ szállítottak. 14 1 1787-ben a kőfejtőben vágott követ a kerecsendi kocsma pinceépítésénél használták fel. 14 2 A kőfejtőközpont kialakulását nagyban elősegítette nem csupán az itt fejtett kőanyag kiváló minősége, amely többcélú hasznosítást tett lehetővé, hanem a bányák kedvező közlekedés-földrajzi fekvése, ui. azok akkor az Eger-Kerecsend-Pest felé haladó régi közút, a postaút mentén feküdtek. Az ereszvényi kőbánya leltára 1808-ban: 1. Vasbunkó 8 db 2. Csákány 4 db 3. Vasék 14 db 4. Vasrúd 2 db 5. Fúró 2 db 6. Szedőkanál 1 db 7. Gyújtó vessző 1 db 8. Ládás taliga 2 db 9. Saroglyás taliga 3 db 10. Lapos kapa 1 db A leltárjegyzékben szereplő 1 db gyújtó vessző megléte már a robbantásos kőfejtés gyakorlatát igazolja. 14 3 Az alsó kőfejtő azonosítható az ún. Ereszvényi bányával, míg a. felső kőfejtő a pünkösd-hegyi bányával, amely a Pünkösd-hegy legmagasabb pontján volt. 1827-ben Ledek Antal 2 segéddel dolgozó kőfaragó a püspöki kőbánya bérlője. 144 1831-ben Fecz János kerecsendi lakos házának kéményépítéséhez 6 kocsi kőre volt szüksége, amelyet az egri érseki uradalom demjéni ereszvényi bányájától kapott meg, kocsinként 6 váltóforintért. 14 5 13 6 HML. XII-3/a/340. Fase. RR. Nr.° 1041. 13 7 SOÓS I., 1975. 139. 13 8 HML. IV-7/C/2. 666. öi. 1764. 13 9 HML. IV-7/b/5. 940. öi. 1769; IV-7/b/5. 941. öi. 1770. 14 0 DERCSÉNYID.-VOITP., 1969. 262. 14 1 HML. IV-l/b/116. Közgyűlési iratok. 1776. Nr.° 223. 14 2 LÉNÁRTA., 1982-1983. 193. 14 3 HML. XII-3/a/367. AAA. Nr.° 1283/2. 14 4 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 358. 14 5 DIV. ENA. 1634-73. 50