Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

4. KŐ-, ÉPÍTŐKŐ- ÉS MALOMKŐBÁNYÁSZAT

Az esetben, ha egy bánya nehezen megközelíthető hegyen volt, a fej tők, „ritzerek" hét közben is ott maradtak a kőfejtőben, ahol ilyen célra nyers kőből rögtönzött éjjeli szálláson laktak."

6 A kőbányák nyitásánál, a megfelelő kőanyag meglétén túl, nem mellékes szempont a térszín kiválasztása. A kőbányák művelésére alkalmasabb a meredekebb lejtőjű térszín, mint a lapos. A meredekebb lejtőn a fejtési fal könnyebben és így olcsóbban kiképezhető. A meredekebb lejtőn rendesen kevesebb a törmelék, s kisebb a kőzet mállott részének a vastagsága. A kész, kibányászott termék, s a hulladék kiszállítása is könnyebben elvégezhető. 3. kép. Kőbánya nyitása meredek lejtőjű térszínen, ahol függőleges a fejtési fal, ill. idővel többszintes kőfejtő alakítható ki Rajzolta: B. Huszár Éva 4. kép. Kőbánya nyitása enyhe lejtőjű térszínen, amely árokszerű bevágással vagy táróval indul, s a kőfejtő az idő során katlanszerűvé bővül Rajzolta: B. Huszár Éva Az enyhe lejtőjű térszínen a kőbánya megnyitása árokszerű bevágással, esetleg rövid táróval kezdődik. Ezek végén a kőbánya a termelés során katlanszerűvé bővül. Az ilyen területeken a fejtendő kőzetet többnyire elég sok törmelék fedi, a mállási zóna is vastagabb vagy mélyebb. A kitermelt kőzet és a törmelék kiszállítása azonban még kevés költséggel végezhető. A kőbánya területének víztelenítése is egyszerű, felszíni mesterséges árkokkal megoldható."

7 * * * 1,

6 KŐFALVII., 1980. 247. 11

7 VENDL A., 1963. 507. 46