Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
3. SZÉNBÁNYÁSZAT
kentette a széntermelést. A Szent János-táróból ereszke mélyítését tervezték, amelyet 120 m hosszan kihajtottak, de 1923 februárjában 400 liter/perc, júliusban 600 liter/perc vízbetörés történt. Az ereszke víz alá került, mielőtt annak a mélyítését befejezték volna. Azután a tárófővonal továbbhajtásával kísérleteztek, 150-200 m vágatot haladtak előre a széntelepen, s ezzel befejezték a feltárást. 1926-ig a területen visszafejtették a szenet, majd 1926 őszén bezárták a bányát. 1926-1936 között nem volt termelés Szarvaskőben. 1937-ben az Érseki Bánya- és Ipartelepek Rt. az előző kutatások alapján a Szarvaskőtől délnyugatra 1,5 km-re fekvő Keselyű-völgyben, és az új Szent János-táróban megkezdték a bányászatot. A bányaüzemet az egri érseki uradalom saját szükségletre nyitotta, s a vállalatba 450 000 pengőt fektetett be 1940-ig. Ez évben 40 fő dolgozott a bányánál. A termelt szén 3136 kalóriás, hamutartalma 8,3%, víztartalma 37,7% volt. 10 8 A terület előkészítése és lefejtése 1938-1947 között megtörtént. Táróműveléssel a III. telepet tárták fel, és azt siklóval 100 m szélesen lefejtették. 1946-ban, a bányák hazai államosítása után, a szarvaskői bányát az Egercsehi Szénbánya Vállalathoz csatolták. A vállalat a termelés megszüntetése mellett döntött, s 1947 júliusában befejeződött a Keselyű-völgyi táró visszarablása és a bányászata. 10 9 A szarvaskői bánya széntermelése: Ev Termelés (tonna) 1921 246 1922 2 790 1923 15 347 1924 16 310 Ev Termelés (tonna) 1925 10 000 1926 4 200 1938-1947 30 307 Összesen 79 200 A bányát 1947-ben azért zárták be, mert a Keselyű-völgyi táróból körülményesen, köves úton szállították a szenet, ezen kívül a bánya villamos energia nélkül működött. Az itt termelt szenet az érsekség nagyrészt a saját mészégetőiben használta fel. A szarvaskői szénbánya utolsó működési szakasza 1958-1967 közé esett. A bányát Eger város szénellátásának a javítására nyitották meg újból. 1957 őszén az Almárvölgy felső részén, a régi Szent János-táró helyén a Gyöngyvirág-táróban bányászat kezdődött. 1958 márciusától már folyamatos volt a széntermelés. A bányához a régi iparvágány felhasználásával vasút épült, és bevezették a villanyt is. A szarvaskői északi szénmezőt a Dobó István-táróval tárták fel. A szarvaskői széntermelést mindvégig nehezítették a terület sajátos geológiai adottságai, a sűrűn előforduló vetődések. Rendkívül sok víz volt a kőzetekben. Ezek a feltételek eredményezték, hogy magas volt a szarvaskői szén termelési önköltsége. 1963ban a Gyöngy virág-táróhoz tartozó I. ereszkében öngyulladás keletkezett, a tűz eloltása hosszadalmas és bonyolult műszaki feladatok elvégzése után sikerült. A bánya 10 8 ALLIQUANDER Ö., 1989. 51. 10 9 CSIFFÁRY G., 1977. 58-59. 43
