Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
20. TIMSÓGYÁRTÁS
Az 1783-as I. katonai felméréskor készített térkép pontosan megjelöli a Fehérkő oldalában a timsós forrást, s az ahhoz épített timsófőzőt Allaun-hütte néven. 177 8 A timsós víz és az ahhoz tartozó gyárépületek helye a mai Parádfürdő területére estek. A parádi Fehérkő-hegy déli lábainál, a mai fürdőtelep szomszédságában fedezte fel a timsós ércet Fazola Henrik. Itt nyílt a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett bánya, s e helyütt álltak az első magyarországi timsógyár épületei 1778-1846 között. Külső timsóbánya Létezett Párádon, a faluhatár délkeleti oldalán, a településtől 6-7 km távolságra, az ún. Hagymás-völgyben egy másik timsóbánya. Azon a területen állt a timsófőző, ahol az ún. Sándor-réti major volt. 177 9 Az Orczy-család, látva az első években sikerrel működő társulati timsófőző üzemet, 1787-ben építtette fel e saját timsógyárat. A hagymási kőzet viszont sokkal szegényebb volt timsókőben mint a társulati bánya, továbbá magas volt a vastartalma. 1787. február 3-án kezdték el bányászatát, s ekkor fogtak hozzá a területen egy víztároló tó kiásásához. Az új üzemépítés tervezett költsége 12 681 frt volt. Ez az összeg tartalmazta az üzemi épületek és berendezések, az üzemigazgató és munkások házainak építési költségeit is. 1780 Az Orczy-család timsófőzője 1804-ben 700-800 bécsi mázsa (azaz 350-400 q) timsót állított elő. A gyár termékeit kezdettől a Natorp and Compagnie (korábban Jakob Macher) pesti kereskedelmi vállalata értékesítette. 178 1 1816 után, amikor az Orczyék megszerezték a társulati bányát, mivel abban több lehetőséget láttak, a hagymási üzem fokozatosan háttérbe szorult. Uradalmi nyilvántartásaikban Külső timsóháznak nevezték a saját alapítású üzemüket, és Belső timsóháznak a társulattól átvett gyárat. Fáy András adatai szerint 1819-ben a hagymási timsóház és bánya 700 bécsi mázsa (350 q) timsót adott. Az időben 1 bécsi mázsa timsó főzésére egy-egy öl fa kellett, amelyet helyben 6 frt-ért lehetett értékesíteni. Ezen túl a napszámosoknak naponta 40 kr bért fizettek. A kész timsót Pesten adták el, ahová a fuvarozás a rossz utakon terhes és drága volt. Bécsi mázsánként a timsóért legfeljebb 25 frt-ot kapott a tulajdonos, akinek fizetni kellett még a timsófőző tiszteket, az épületek fenntartását, a szükséges eszközöket. Összegzésként az üzem rentabilitásáról azt írta: „Az egész bányából legfeljebb az a haszon háramlik az uraságra, hogy a fáját timsóban elárulja ". 178 2 Soós Imre kutatásai szerint - 1813-1819 között - a timsóüzemre a család 50 387 forintot, vagyis éves átlagban 7198 forintot fizetett rá. Ez alatt összesen 1715 mázsa timsót termelt. 178 3 Az Orczy-család 1820. évi jövedelmeinek kimutatásában a parádi üveghuta és a fürdők (a timsós- és a csevicefürdő) nyereségesek voltak, de a timsóbányák már ráfi177 8 Első katonai felvétel. 1783. XVIII. 15. térképszelvénye. 177 9 ÉBLEG., 1909. 24. 178 0 SOÓS I.-SZŐKEFALVI-N AGY Z., 1967. b. 371-403., SOÓS I.-SZŐKEFALVI-NAGY Z., 1967. a 123-132. 178 1 BARCHETTI J., 1804. 10-11. - Natorp 1790-ben feladta pesti házát és Bécsből irányította a kereskedést. Pesten talán ügynöke tevékenykedhetett. - Dr. Endrei Walter lektori kiegészítése, amelyet ezúton is köszönök. 1782 F j4y A., 1819. 9. 178 3 SOÓS I.-SZŐKEFALVI-NAGY Z., 1967. b. 381. 307
