Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

1. VASÉRCBÁNYÁSZAT

hegy oldalán, ahol az érc limonitos, s mangános fészkek formájában jelenik meg.

2

6 Mangános vasércnyomok észlelhetők Felsőtárkánytól északra a bélapátfalvi Gilitka környékén, Felnémet és Mónosbél között, a bátori szigethegységben és másutt.

2

7 Felnémet határában agyagpala található vasoxiddal, bányászatára utaló adat nincsen.

2

8 A XVIII. századi manufaktúra korszak iparának növekvő vasigénye, továbbá a napóleoni háborúk fokozott hadirendelései újból ráirányították a figyelmet a bükki vasérc-előfordulásokra . Bélapátfalva A helybeli vasérc-előfordulások felfedezésének előzményeihez tartozik, hogy 1792ben gr. Keglevich Ádám szilvásváradi birtokán nyersvas finomító hámort állított fel. Később tervbe vette egy vasolvasztó felállítását, s az ehhez szükséges vasérclelőhelyek felkutatásával 1802-ben Koncz János bélapátfalvi jobbágyot, majd szilvási kocsmárost bízta meg: „ezt magára vállalván, az apátfalvi határban, az ún. Gilitka völgyén levő vasbányát, Koncz János találta fel, a bányábul kihányt vasköveket mindenkor a szilvási massába (olvasztókohóba) hordták".

2

9 Koncz ezután a Vasbánya oldalon meg az Ösztörün kutatott, míg Turzó Pál, a Gilitka erdőben lévő csapszék kocsmárosa, a szomszédos Ágazat hegyen véletlenül bőséges és kiadós vasérc telepeket talált, amelyeket utóbb Koncz János, aki bizonyos részesedést ígért neki megegyezés alapján, magáénak vallott.

3

0 1826-ban a diósgyőri vasgyárnak engedélyezte a szomolnoki bányakapitányság, hogy a Koncz János által 1801-ben a bélapátfalvi Gilitka-völgyben kezdett, de már beomlott vasércbányát újranyissák. Az engedély alapján a diósgyőri üzem 1826. Szeptember 8-án meg is nyitotta a Gilitka-völgyben a bányát. Közben viszont gr. Keglevich Miklós, a szilvásváradi vasgyár tulajdonosa, az üzem alapját képező bélapátfalvi vasércbányát megvette Koncz János fiától, Koncz Károlytól. Ezért a gilitkai Szent Anna bányából elkergette a diósgyőri bányászokat. Majd, amikor a szomolnoki bányahatóság ezért őt felelősségre vonta, azt felelte: nincs bányája, pedig ekkor már négy bányája működött ott. A dologból évtizedes per lett, az viszont tény, hogy Keglevich nem engedte be többé a diósgyőrieket a bélapátfalvi bányába.

3

1 1843-ig a gilitkai vasércbányánál vezetett a szekérút északról Eger felé, ui. a szarvaskői szorost csak 1843-ban nyittatta meg Pyrker János egri érsek, hogy az egri bor könnyebben eljuthasson Felső-Magyarország felé.

3

2 Tehát a vasércbánya közlekedés-földrajzi helyzete igen kedvező volt. 2

6 PAPPK., 1915. 245-246. 2

7 LEGÁNYI F.: Múzeumi napló. VII. 542. 2

8 A felnémeti lelőhelyről származó agyagpala vasoxiddal - mintaként megtalálható a Soproni Központi Bányászati Múzeum állandó kiállításán. 2

9 SOÓS I., 1975. 110. 3

0 SOÓS I., 1955. a. 430. 3

1 DIV. LUK. TA. 51-78. 3

2 KOLACSKOVSZKY L., 1946. 41. 27