Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
18. LŐPORGYÁRTÁS
19-én Károlyi Sándort utasította, hogy Egerből sürgősen szállítsanak 100 bécsi mázsa lőport. 171 6 1708-ban még a murányi várban felhalmozott salétromkészletek egy részét is Egerbe vitték át. 171 7 1709-ben Egerben fegyvereket kovácsoltak, puskaport gyártottak, golyót öntöttek. Bercsényi Miklós erre a célra 52 bécsi mázsa (2912 kg) salétromot és 40 bécsi mázsa ólmot küldött a várba. Nem sokkal utána viszont a legyártott teljes muníciót és még a posztót is el kellett küldeni a csatatérre. 171 8 Az adatokból úgy tűnik, a lőporgyártás 1710-ben is folyt. Khun Ignác egri hadszertárnok 1710. március 27-i kimutatása szerint a várban lőporból 95 mázsa 77 font volt, az aprószemcsés finom lőporból 4 mázsa 57 font. 171 9 Az összes lőpor súlya 5619,04 kg volt. Eger vára 1710 decemberi feladásakor az ellenség tekintélyes zsákmányra tett szert: 34 kisebb és nagyobb ágyú, 14 mozsár mellett 130 bécsi mázsa puskaport vettek számba, ezen kívül tömérdek hadianyagot. Igen jelentős élelmiszertartalékok is voltak: 7000 köböl gabona, 2500 köböl liszt, 1300 köböl zab, néhány száz mázsa hús és nagyobb borkészlet. 172 0 1712. július 2-án gr. Zinzendorf Ferdinánd egri várparancsnok Borsod megyéből 4 szekeret és 12 gyalogmunkást kért az egri várban lévő puskaporraktár és a kazamaták befedéséhez. 172 1 A Rákóczi-szabadságharc után készített összeírás Eger déli térségében két malmot regisztrált. Az egyik „az Egri Kapunál 2 kőre a Basa malma", a másik „Eghri földön 3 kőre a por Törő malom". A Basa malma gabonaőrlő malom volt. Ahhoz közel, délre a portörőmalom állt. 172 2 Az 1724-ben készült összeírásba bevették gr. Zinzendorf Ferdinánd ezredes, egri várkapitány puskaporos malmát és puskaporos házát, melyek a makiári külvárosban álltak. 172 3 Minden valószínűség szerint ez utóbbit látta Bél Mátyás 1730-ban. Szerinte a malom a város területén a fürdőktől délre állt, azon a helyen túl, ahol az alsó fürdőből kifolyó vízre az egri püspök egy malmot építtetett, de létezett 2 másik malom is. Az egyik a gabonaőrlő, a másik a puskaportörő-malom volt. Mindkettő az Eger-patak mentén állt, de ezek az építmények már a meleg fürdővízből kevesebbet kaptak, és télen rendszerint nem működtek. 172 4 Eger várossal összefüggésben Bél Mátyás még megemlítette, hogy: „az Eger-patakon kívül sok kitűnő forrás szolgáltatja az ivóvizet, de ez sok helyen salétromos. Ezért a város területén a patak mellett puskaport készíte nek". m s Későbbi adat nincs a lőpormalom működésére. 171 6 Archívum Rákóczianum II. 1873. 471. 171 7 HECKENAST G., 1959. 125. 171 8 KOMÁROMY A., 1915. 139-140. 171 9 THALY K., 1888. 353-354. 172 0 CZOBOR A., 1929. 481. 172 1 BAZ. ML. Acta politica. Mat. II. Fase. I. Frustrum. 570. 172 2 P. KOVÁCS M., 1988. 63-64. 172 3 DIV. LUK. TA. 149-81. 172 4 BÉLM., 1968. 50. 172 5 BÉLM., 1968. 64. 295
