Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
17. SALÉTROMGYÁRTÁS
ván, az egri salétromos háznak restauratiojára megindítottam, most ott való inspektor uram levelét vettem, kiben panaszkodik, hogy a levelem ugyan passussal [szállítólevéllel] együtt, de a deszka eddig is nem deveniált [jutott el] kezéhez, mellyre nézve a deszkáknak investigatiojára [kinyomozására] bizonyos emberemet ki kell küldenem ". 163 5 Egy hónappal később már eredményekről is beszámolt Lányi: „Egerben a salétrom-mester az accorda [szerződési szerint serényen progrediál [halad], és hogy többre mehessen, még kívántató requisitumokat [felszereléseket] proxime [legközelebb] Gömör vármegyébül administrálok [szállítok]". A levél másik részében megemlítette, hogy az egri salétrom officina a Rákóczitól kapott engedély alapján ásással gyűjti a salétromos földet, s a kitermelt föld helyét friss földdel töltik fel. Ezen kívül Lányi kérte a fejedelmet arra is, hogy hasonló rendeletet adjon még más salétromfőzőknek is. 163 6 Az infláció gyorsan - főleg a rézpénz értéktelenedése következtében - az egri salétromfőzőnél is éreztette hatását. 1706. július 13-án Lányi arról panaszkodott, hogy: „az ott való tiszt és munkások, egri és káposztafalusi munkásokkal együtt mostani drágaságra nézve, fizetésekkel nem contentusok [elégedettek] supplicálnak [esedeznek] és általam Nagyságodnál fizetések jobbítása iránt ", 163 7 1708 tavaszán De la Motte ezredes szemleutat tett Rákóczi megbízásából a várakban, ahol a tüzérségi és a hadszertári viszonyokat vizsgálta. Egerről azt írta: „Salétromfőzésre engedtessék át azon ház, mely azelőtt ezen célra építtetett", 163 8 amiről arra következtethetünk, hogy a salétromgyártás visszaesett. Teljesen azonban nem szűnt meg, hiszen Antoni Khien, az egri fegyverraktár hadnagya 1710. március 27-i feljegyzésében 8 szekeret és 8 paraszt munkást (Arbeits Bauern) kért az egri salétromfőző és puskaportörő üzemhez. 163 9 Eger város 1724. évi országos összeírásában megtalálható a fent említett salétromos ház a város IV. negyedében. 164 0 1765. november 20-án a püspök parancsára felbecsültette a város a salétromházat, amely intercinkturális telken, az Eger-patak mentén feküdt. Az építményhez tartozott egy kb. 170 m 3-es pince. Az elhanyagolt, romos épületet 679 rajnai frt-ra és 7 kr-ra értékelték. 164 1 Ez a „domus Salnitraria" a XVIII. század harmadik harmadában már Horváth István egri szabómester tulajdonába került, aki 430 forintért vásárolta meg 1767. június 22-én.' 64 2 1757-ből érdekes adatot találhatunk az egri várbeli salétromgyűjtésre. Az előzmények közé tartozik, hogy 1751-ben Mária Terézia kedvelt hívének, gr. Barkóczy Ferenc egri püspöknek visszaadatta az addig fegyvertárnak használt romos állapotú várszékesegyházat. 1757-ben egy Hreska nevű salétromfőző-mester engedélyt kapott a várparancsnoktól, hogy embereivel salétromot gyűjthessen a kazamatákban. 164 3 163 5 KOVÁCS Á„ 1981. 52-53. 163 6 KOVÁCS Á., 1981. 55-56. 163 7 KOVÁCS Á„ 1981. 65. 163 8 THALY K., 1888. 349. 163 9 HECKENAST G., 1959. 56., és 130. 164 0 HML. V-4/a/l 1-12. Eger város összeírása. 1724. 164 1 HML. XII-3/a/338. Fasc. OO. Nr°. 883. 164 2 BREZNAY I., 1933. I. 21. 164 3 Hreska azonban aligha elégedett meg a salétromgyűjtéssel, mert a vizsgálati jegyzőkönyv szerint behatolt a templomba és feltörte a kriptákat. - DÉTSHY M., 1969. 12. 281
