Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
16. HAMUZSÍRGYÁRTÁS
Az egri érseki sematizmusok tanúsága szerint a solymosi határban álló szalajkaház lakotthely volt, ahol 1858-1860 közt 9 fő élt. 1868-ban írta Montedegói Albert Ferenc: „ legalább még kevés évvel ezelőtt készíttetett hamuzsír is a Mátrában, de úgy hiszem, hogy a növekedő forgalom és ipar annyira fogja emelni a fa árát, hogy az erdőnek ezen legsilányabb hasznosítása, ha meg nem szűnt volna, bizonyára meg fog szűnni". 155 5 Az előbbi adat is több évtizeddel korábbra lehet csak érvényes, mivel a gyöngyössolymosi hamuzsírkészítés megbízhatóan csak 1745-1851 között kísérhető nyomon. A solymosi szalajkaház lakóiként az egyházi lélekösszeírás adatai szerint 1843-ban 7, 1854-ben 13, 1857-ben három személyt írtak össze. 155 6 Egy másik, bizonyára téves közlés szerint 1877-ben még mindig folyt a solymosi határban a hamuzsírfőzés. 155 7 A Gyöngyössolymos határában álló szalajkaházat a második katonai felmérés idején, 1852-53-ban, „Potasch Szederei" néven jelzi a térkép. 155 8 A német felirat jelentése: Szederei [Siederei] hamuzsírfőző. 1883-ban, a harmadik katonai felvétel során a hamuzsírfőzőt „Szalajkaház puszta" néven tüntették fel. 155 9 Az egykori hamuzsírfőző helyét a recens földrajzi névanyag „Szalajkaház"-ként ismeri. 156 0 1956-ban a szalajkaházat munkásszállóvá építették át. 156 1 Régi épülete ma is áll. A gyöngyössolymosi hamuzsírfőző helyét a község 1864-es térképén a település nyugati határában, a Csukás-völgy folyása mentén (ezt a patakot a völgy felső részén még Szén-pataknak nevezték), a Mocsár-hegytől délkeletre található Szalajkaház felirat jelzi. 156 2 Istenmezeje-Szederkénypuszta 1763. december 29-én Szabó András birtokos szerződést kötött Kapitány Mihály és Zsuppán Ferenc nevezetű egri görög kereskedőkkel három esztendőre a szederkénypusztai határban hamuzsírfőzésre, valamint hamuzsírégetésre. A hullott fáért 550 rajnai forintot fizettek, ha pedig frissen vágott fát használnának fel, 10 aranyat tartoznak fizetni. A megegyezés szerint a szalajkafőző házat a görögök maguk építik meg Szabó birtokos fájának a felhasználásával, majd az épületet három év múlva, a bérlet lejártakor, részére átadják. 156 3 A szerződéskötést követően - 1763 végén vagy 1764 tavaszán - a hamuzsírfőző felépült, mert egy másik forrás szerint már 1764-ben üzemelt. 156 4 1765. május 11-én Csernus István istenmezejei földesúr parancsára tiszttartója, kocsmárosa, az istenmezejei jegyző és több felfegyverzett jobbágy megtámadta a Szabó András tulajdonát képező épületben működő szalajkaházat, és onnan erőszakkal 8 hordó szalajkát 8 szekéren elraboltak. Az ellopott hamuzsír 14-16 (bécsi) mázsa lehetett, s azt Somoskőújfa155 5 MONTEDEGÓI ALBERT F., 1868. 80. 155 6 Gyöngyössolymos. Liber Status Animus 1843-1865. MM. TDGy. 94. 1. 1. 155 7 BALLAGI K.-KIRÁLY P., 1877. 89. 155 8 Második katonai felvétel. 1852-53. XXXVI. 46. térképszelvénye. 155 9 Harmadik katonai felvétel. 1883. 4864/lc. térképszelvénye. 156 0 Heves megye földrajzi nevei. 1988. IV. 64. 156 1 DIV. Fotóadattár, 6150-6151. Bakó Ferenc felvétele. 156 2 HML. Térképtár. U. 140. 156 3 HML. IV-9/d/48. Vármegyei polgári perek. 1765. Nr.° 788. 156 4 HML. IV-l/b/86. Közgyűlési iratok. 1764. Nr°. 100. 265
