Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
16. HAMUZSÍRGYÁRTÁS
Gyöngyösoroszi A XVIII. században hamuzsírfőző létezett a községben. 153 6 Az itt készült szalajkát a mátrai hutákban dolgozták fel. Az egykori hamuzsírfőző emlékét őrzik a település határnevei között a Szalajka-patak és a Szalajkaház elnevezések. A patak a szalajkaháztól ered. 153 7 Gyöngyössolymos A nevezetes hamuzsírfőzőt 1745-ben említik először. 153 8 1750-ben a hamuzsírfőzést a püspökség erdejében álló szalajkaháznál végezték. 153 9 Az üzem XVIII. századi folyamatos létezésére több utalást találunk. így például 1764-ből Kovács Márton szolgabíró említi 154 0, 1775-ben Lobi Boschan főzött szalajkát, 154 1 majd 1785-ben az első katonai felmérés térképén szerepel Gyöngyössolymos felett, attól északra a Mátrában Potaschen Hütte néven a hamuzsírfőző telep helye. 154 2 Az 1799-es leltár szerint: az uradalmi hamuzsírfőző szokásos anyagból épült, zsindellyel fedett. Egy szobából, konyhából és kamrából áll. Ezen kívül a hamuzsírfőző helyiségben található 3 üst, áll továbbá egy szárító-, egy darálóhelyiségből s hozzá tartozik egy 50 akós pince. 154 3 1806-ban a solymosi szalajkaház leltárában található: 1 db kisebb, 2 db nagyobb hordóalátét, 3 db nagy kád, 2 db dézsa, 3 db hamuzsírfőző üst, 1 db vödör, 1 db kútostor vaskampóval, 1 db nagyobb tölcsér, 1 db hamuzsírszárító, 4 db hordó, 6 db kád, 14 db nagy vasabroncs. 154 4 A solymosi hamuzsírfőzőt az egri püspöki uradalom állította fel a XVIII. században, amelyet előbb konvenciós alkalmazottakkal, majd utóbb bérletként működtette. 1824-ben Grajner Lajos gyöngyösi kereskedő vásárolta fel a kész szalajkát. Grajner a pesti József-napi vásár előtt vehette át az árut, s mázsánként 24 forintot fizetett. Ezen kívül ún. „előpénzként", vagyis előlegként 700 forintot volt köteles előre lefizetni, amelyet a szerződés szerint nem kapott vissza, ha elállt az üzlettől. 154 5 1843-1844-ben az egri érseki uradalom alapos számításokat végzett, hogy gazdaságos-e a szalajkagyártás, és fontolóra vették annak megszüntetését. 1827-től 1840-ig összesen 23 849 kila hamut égettek, amelyből 2352,51 bécsi mázsa hamuzsír lett. Az égetéshez felhasználtak 1787 szekérnyi omlásból származó fát 446 frt 45 kr értékben, és 2652 1/12 öl vágott fát 18 564 frt 35 kr értékben. A szalajkagyártás összes kiadási költsége 1827-1840 között 40 755 frt 49 3/4 kr, míg ez idő alatt a teljes bevétel 45 821 frt 8 9/20 kr-t tett ki. A vizsgált 14 évben az érsekség a solymosi szalajkafőzésből 5065 frt 18 7/10 kr tiszta hasznot könyvelt el. Ez azt jelenti, hogy éves 153 6 SOÓS I., 1955. a. 427. 1537 H eve s megye földrajzi nevei. 1988. IV. 41. 153 8 „ Ustrina crematoria" néven említik. - DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1978. 233. 153 9 NAGY Gy., 1964. 88. 154 0 HML. IV-l/b/86. Közgyűlési iratok. 1764. Nr.° 100. 154 1 HML. XII-3/a/340. Fase. RR. Nr." 1078. 1542 p otas ch e németül hamuzsírt, ill. káliumkarbonátot jelent. 154 3 HML. XII-3/a/86. Liber. 79/2. Eszterházy leltár, 1799. 654-655. 154 4 HML. XII-3/a/367. AAA. 1283/1. 154 5 HML. XII-3/a. 390. (1824) 263
