Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
16. HAMUZSÍRGYÁRTÁS
A középkorban a szappan-, üveggyártáshoz, és a textiliparhoz nélkülözhetetlenül szükséges hamuzsírt kisebb mennyiségben állították elő Magyarországon. A XVIII. században a nyugat-európai tőkés országok (Anglia, Franciaország, Hollandia) területén az erdők nagymérvű pusztulása miatt Európa keleti feléből kezdték ezt a fontos ipari nyersanyagot beszerezni. A magyarországi és erdélyi nagy kiterjedésű erdőkkel rendelkező földesurak alacsony összegért vállalkozóknak adták bérbe erdőségeiket hamuégetés céljára. Emellett egyes uradalmak is állítottak fel hamuzsírfőző telepeket. A jó minőségű magyar hamuzsír hamarosan keresetté vált, s ez további termelésre ösztönözte a birtokosokat. A megnőtt keresletnek éveken belül súlyos következményei lettek: a termelés rendkívüli erdőpusztításokhoz vezetett. A helyzetet súlyosbította, hogy egy idő után túlkínálat keletkezett a hamuzsírpiacon, s leesett az ára. Mária Terézia ezért 1755-ben rendeletileg betiltotta a hamuzsír exportját, majd 1761-től évi 24 000 bécsi mázsában maximálta a kiszállítható mennyiséget. E rendelet hatására a hamuzsír hazai piaci ára emelkedett, s csökkent a féktelen erdőirtás mértéke is. De a királynő rendeleteitől függetlenül az egyre izmosodó cseh ipar jelentős mennyiségű szalajkát fogyasztott, és ezért a gyártása is kifizetődőnek tűnt Magyarországon. 1 5' 8 1766. április 10-én, az uralkodó rendeletére Magyarországon is bevezették az addig csak osztrák örökös tartományokban érvényes behozatali tilalmakat. Ez elsősorban a textil-, üveg- és fémárukra, ill. a lengyel vászonbehozatalra vonatkozott. 151 9 E rendelet közvetve kedvező hatást gyakorolt a magyar iparfejlődésre. Ez idő tájt egy sor textilmanufaktúra létesült, de az üvegiparban is lendületet adott az üzemalapításoknak. A rendelet hatására viszont pontosan azokban az iparágakban indult meg a fejlődés, amelyek közismerten sok hamuzsírt igényeltek. így az iparosodás közvetve további erdőpusztításokat okozott. Az 1760-as években a történelmi Magyarország területén Szőkefalvi-Nagy Zoltán számítása szerint - kb. 200 hamuzsírfőző-telep létezett. 152 0 Az erdők további tönkretétele szemet szúrt a hatóságoknak is, de az 1769-es erdőrendtartás sem tudott gátat vetni a pusztulásnak. 152 1 Az 1772. december 28-án kiadott rendeletben az erdők kímélése végett Mária Terézia megtiltotta a faházak építését. 1522 Még az 1791. évi erdőtörvény sem tudott gátat szabni az erdőpusztulásnak, mert nem sokkal később az amerikai hamuzsírt Napóleon kontinentális zárlata kirekesztette az európai piacról, s ez az akkor újabb kedvező konjunktúrát okozott a háború évei" ben. 152 3 Még újabb hamuzsírfőző házakat állítottak fel egyes uradalmakban. A XVIII. század közepétől a XIX. század derekáig a történelmi Magyarország területén közel 4 millió holdnyi erdőterületet égettek fel. 152 4 Üveghutáink szomszédságában mindenütt folyt szalajkagyártás, a legtovább Északkelet-Magyarországon (Ung, Bereg, Máramaros megyékben). A földrajzi neveink változatos formában megőrizték az egykori hamuzsírfőzők emlékét (hamuház, szalajka151 8 TAKÁCS B., 1970. 15-17. 151 9 Magyarország történeti kronológiája. 1982. II. 582. 152 0 SZŐKEFALVI-NAGY Z., 1964. 110. 152 1 SZÍJ R., 1975. 118. 152 2 HML. V-l/b/120. Közgyűlési iratok. 1778. Nr°. 17. 152 3 SZÍJ R., 1975. 118. 152 4 TAKÁCS B., 1965.253. 261