Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

15. VAS- ÉS FÉMFELDOLGOZÓ IPAR

gyen aki a gondját viseli, 1767. május 3-án feleségül vette szomszédasszonyát, Alfort György özvegyét, Linczin Anna Máriát. A bányászati kutatások, tárók és aknák nyitása, a munkások fizetése miatt Fazola kölcsönöket vett fel. 1765 után jelentős adósságokat vállalt magára, évente 1000 forint felett. 1768 az utolsó év, amikor egri lakatosüzeme még működött, de 1769-ben a mester távolléte miatt már alig végzett érdemleges munkát. Szerette volna, ha a közben Eger­ben megkezdett egyetemi építkezések lakatosmunkáit továbbra is a Fazola-család vé­gezhette volna. Ezért 1768 elején Egerbe hívta öccsét, Lénárdot. 147 2 Fazola Henrik bányászati kutatásai közben szép eredményeket hoztak. Ő fedezte fel az almárvölgyi kőszenet, a felsőtárkányi tetőfedő palakövet. Végül Uppony határá­ban, a szeminárium területén egy felhagyott bányában megtalálta a jó minőségű vörös­vasércet 30-40%-os vastartalommal. E sikerek után nekibuzdulva Parádfürdő mellett ­Markhót Ferenc nyomán - rábukkant a timsós forrásra, amelyre a bányahatóságtól ki­aknázási jogot kért. Emellett Gyöngyöstől nem messze felfedezett egy ólom- és ezüst­bányát, két réz- és ezüstbányát. Az upponyi vasérc kiaknázására a bécsi bányakincstár­ral és négy bécsi kamarai főtisztviselővel közös bányatársulatot hozott létre, és a diós­győri kincstári uradalom területén 1771 szeptemberétől 1772 végéig felépítteti az ómassai nagyolvasztót és a Diósgyőr melletti Hámor településen 1. és 2. számú há­mort. Ómassa is, Hámor is Fazola vasműalapításának köszönheti születését, ui. koráb­ban ott lakatlan erdőségek voltak. 147 3 A vasolvasztás 1772 tavaszán elkezdődhetett, s ő lett a „Diósgyőri cs. kir. és magántársulati vasgyár"-nak az első igazgatója. Fazola Henrik gyárvezetővé történt kinevezése után elhagyta Egert, végleg felszá­molta egri lakatosműhelyét, s 1771-ben átköltözött a gyártelepre. 147 4 Fazola Lénárd 1768 első napjaiban települt le Egerbe. Itt a későbbi Heves Megyei Takarékpénztár telkén álló épületben megvásárolta özvegy Schweitzerné lakatosmes­terné kétsegédes műhelyét teljes felszereléssel, lakását pedig 6 évre bérbe vette. 147 5 Fa­zola Lénárd műhelye a jelenlegi Széchenyi utca 6. számú telken állt. 147 6 Fazola Lénárd három évtizedes egri működése még kiterjedtebb, mint a bátyjáé. Tevékenysége tárgyi emlékeivel Egerben a megyeházán, a püspöki rezidencián, az Ér­sekkertben, a líceumban és az egri püspöki uradalom falvaiban sorozatban találkozha­tunk. 147 7 Fazola Lénárd legtöbb alkotása az egri líceumban maradt fenn. Lénárd mester az 1769-1772 közti években évente 20-30 bécsi mázsa urasági vasanyagot dolgozott fel. A líceum minden lakatosmunkáját ő végezte el, s a nagy tömegű megrendelések 147 2 SOÓS I., 1955. b. 34-37. 147 3 HECKENAST G., 1973. 89-93. 1474 soÓS I., 1955. b. 37-38. Egy, a szakirodalomban elterjedt tévedésre is fel kell hívni a fi­gyelmet. Több helyen olvasható az a nézet, mely szerint Fazola Henrik és öccse, Lénárd, Egerben közös műhelyt tartott fenn 1769-1795 között. - DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 323.; SUGÁR I., 1979. 38. Ez a nézet már azért sem állja meg a helyét, mert Fazola Henrik 1779-ben meghalt. 147 5 SOÓS I., 1955. b. 38. 147 6 HEVESY S., 1968. 6. 147 7 SOÓSI., 1955. b. 38. 252

Next

/
Thumbnails
Contents