Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
15. VAS- ÉS FÉMFELDOLGOZÓ IPAR
Az 1562-es leltár szerint a kovácsműhely felszerelései közt 2 nagy üllő, 2 öreg verő, 2 közép verő, 2 fogó, 2 fúvó, 3 szítóvas, 1 új vaslapát, 4 fogóvas szerepel. 145 2 Az 1564. évi hasonló lista: 2 üllő, 2 nagyobb kalapács, 3 kisebb kalapács, 4 lyukasztó kalapács, 4 vasdarab, 6 vastartály, 3 vaspálca, 4 fújtató, 1 fogazott vasdarab, 1 élező kő, 1 vaslánc, 2 kocsihoz való fakerék. 145 3 Összehasonlítva az egri kovácsműhely felszerelését a korszak más műhelyeivel, kiderül, hogy Egerben több és változatosabb munkát végezhettek. 1591-ben a király Prépostvári Bálintot nevezte ki az egri vár főkapitányának. A várban végzett építkezéseiről 1594-ben felvett várleltár megemlékezik röviden a kovácsműhelyről is: „Officina pro fabro, in qua continentur follis novus Nro. 1" Valószínűleg ő készíttetett új fújtatót is. 1454 Szerencsére van néhány adatunk a vár kovács- és öntőműhelyének dolgozóiról is. A XVII. századi uradalmi hámorok személyzete általában 5 fő volt, s ehhez járult még viszonylag sok bányász (kővágó), favágó, szénégető és fuvaros. 145 5 1552-ben Tinódi szerint Dobó István „három lakat gyártót és négy kovácsot" hívatott. 145 6 Behatóbb vizsgálat kiderítette, hogy 1552-ben a hadilétszámban feltöltött egri vár kovácsműhelyében ennél többen dolgoztak. Lakatgyártóból valóban 3 volt a várban, mégpedig: Jakab, Mátyás és Tamás, ez utóbbi egri mester. Érdekes, míg Tinódi csak 4 kovácsot említ, az ostrom után jutalomra felterjesztettek közt 7 kovács szerepelt. Egerből Gergely és Jakab, Felnémetről Jakab, Gergely, János és Lőrinc, Nagytályáról pedig Gergely mester. 145 7 Mindent összevetve: 1552-ben a kovácsműhelyhez közvetlenül 10 személy tartozott. Az egri vár 1596-tól 1687-ig török kézen volt, de a benne lévő műhelyek ez idő alatt is működtek. A kovácsműhely működését igazolja pl. az a XVII. század elején készült török adólajstrom, amely szerint Borsod megye több mint 100 adózó faluja közül 5 település sínvassal adózott vilájet székhelyének. E falvak közül: Abod évi 80 sínvasat, Disznóshorvát 1608-1615-ben évi 200 sínvasat, Ziliz 1606 után 100 sínvasat szállított Egerbe. A borsodi falvak a szükséges vasat a Gömör megyei Csetnekről szerezhették be, mert a török a határvidéken sehol sem engedte meg, hogy keresztény alattvalói vasat termeljenek. Attól félt, hogy a vasból ellene fordítható fegyvert gyártanak. 145 8 A török kiűzésekor felvett leltárban is szerepel az öntőműhely és kovácsműhely felszerelése. Többek között ércanyagok, 14 db szétrepedt ágyúcső, mindenféle megromlott érceszközök 32 mázsa súlyban, ágyútalpakhoz való tengelyek és vasazatok, vasrudak, emelőgépek, öntőminták, olvasztóserpenyők, kovácsszerszámok és fújtatok. 145 9 Kérdés, hogy az egri várbeli műhelyek a Rákóczi-szabadságharc idején milyen szerepet játszottak. Tény, hogy az ágyúöntés a XVIII. század elejére, I. Rákóczi György korához képest nagyon lehanyatlott. Csak Kassán és Besztercebányán volt ágyúöntő műhely, ahol viszont 1616 óta csak harangokat készítettek. Ilyen körülmények között a Rákóczi-szabadságharc idején az egri vár műhelyeinek is jelentősége lehetett. Az, 145 2 SZABÓ K., 1881. 759. 145 3 LÉNÁRT A., 1990. 48-60. - DIV. LUK. TA. 120-81. 145 4 KOZÁK K., 1981. 140. 145 5 HECKENAST G., 1959. 29-30. 145 6 SUGÁRI., 1974. b. 88. 145 7 SUGÁR I., 1981. b. 55. 145 8 KISZELYGy., 1968. 17. 145 9 THALY K., 1872. 338. 247
