Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
15. VAS- ÉS FÉMFELDOLGOZÓ IPAR
Az 1968 utáni években a belső vár déli falán belül - a Varkoch- és a Hippolit-kapu közti területen - feltárták egy nagyméretű gótikus épület jelentős maradványait. Ezt követően ennek az épületnek a nyugati oldala mellett magasabb szinten egy kisebb, később emelt épület maradványai kerültek elő. Ez utóbbi építménynek az északkeleti sarkában egy 1,5x1,6 m-es és közel 60 cm magas tűzterű kemencét találtak, amelyet négy erős, gondosan megfaragott kőborda zárt le. A kemencében utólag beszakadva sok átégett, gömbölyű patakkőre bukkantak. Hasonló köveket figyeltek meg a kőbordák vállainál a feltárás idején. A kemence feltárása során néhány kisebb átégett agyagtöredéket, rézoxid szemcséket találtak. A kemence északi oldalánál, nagyrészt az épület falában, egy kör formájú mélyedést bontottak ki, amely a kemencéhez tartozó kémény helye lehetett. A kőbordás kemence délnyugati részén egy kisebb, mintegy 80 cm átmérőjű kör formájú kemence maradványai is előkerültek igen rossz állapotban. A két kemence maradványai, a kisméretű rézoxid szemcsék jelenléte olvasztásra utaltak. Ezért az építményt a feltárást vezető Kozák Károly régész feltételesen, egy kevés túlzással, „kohónak" nevezte el. 143 0 Kozák Károly egy később írt iparrégészeti tanulmányában az egri várra vonatkozó adatok egybevetése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a „nagy épület" és a kemence is közvetlenül az 1552-es ostromot követő években épült. A „nagy épület" véleménye szerint azonosítható a fegyvertár épületével, amely mellett a források kovácsműhely létezéséről tudósítanak. Kozák azt is feltételezi, hogy a Georg Hoefnagel által 1572 körül készített egri metszeten, a vár területén jelzett 3 kéményből kettő a feltárt kemencék kéményeivel azonosítható. Végső soron arra a megállapításra jut, hogy az egri várban, feltehetően a XV-XVI. század fordulója táján a fegyvertár mellett egy nagyobb kovácsműhelyt építettek a nagyszámú fegyver és felszerelés karbantartására, amelyet később egy kisebb kemencével is kiegészítettek. Ebben a kisebb kemencében fémolvasztást, puska-, pisztolygolyók stb. öntését végezték. Ez a műhely az 1552-es ostrom alatt elpusztult vagy súlyosan megrongálódott. Az ostrom után viszont újjáépítették, és a jobb hatásfok elérésére egy nagy kéményt építettek a kemence mellé, feltehetően olasz kőművesek. Véleménye szerint 1594-ből ismerjük az utolsó írásos adatot a műhelyről. 143 1 Szerintem Georg Hoefnagel egri vedutájának eredeti rajzai talán 1588-ban, de mindenképpen 1572 után és 1589 előtt készültek. 143 2 A metszeten lévő kéményábrázolások, ha nem is mindegyik, de egy vagy kettő az egri várbeli öntőműhely meglétére utalnak, amelyeknek 1572 és 1589 közt létezniük kellett. 143 3 Más, korábban felszínre került régészeti leletek alapján megállapítható, hogy az egri vár területén a korai Árpád-korban már volt egy kisebb méretű öntőműhely a Varkochkapu környékén, ahol a középkori kovácsműhely kőbordás kemencéjére leltek. Az 143 0 Az 1976-ban megjelent várvezető prospektus belső borítóján lévő vártérképen 26. c. jelzéssel a déli fal mögött tüntette fel az említett „kohót". KOZÁK K., 1976. 8. 143 1 KOZÁK K., 1981. 133-141. 143 2 CSIFFÁRY G., 1986. 84. 143 3 Hasonló műhelyábrázolás látható Nagykálló várának 1665-ben készült metszetén, amely Lucas Georg Sicha műve, s ahol szerepel a szertár (Zeughaus) mellett a kovácsműhely épülete hatalmas kéményével. 243
