Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
14. TEXTILMANUFAKTÚRÁK
azután már létezett az üzem. A kutatók zöme szerint 1762-re készült el a manufaktú" ra. 137 1 Néhányan ellenben azt állítják, hogy 1769-ben készült el a posztóüzem. Érdemes sorba vennünk a manufaktúra keletkezésére utaló nyomokat. Nézetünk szerint Grassalkovich korai manufaktúra alapítását több szerencsés körülmény véletlen egybeesése nagyban befolyásolta. Mégis szét kell választanunk az események sorában az alapítás tényét, az önálló manufaktúra épületének felépítését, valamint azt is, mikor kapott rá királyi engedélyt. Azok, akik 1769-re datálják a manufaktúra felépítését, abból indulnak ki, hogy 1769-ben kapott az alapító Grassalkovich I. Antal királyi privilégiumot. Az üzem keletkezésére vonatkozó állítások szerint ez a legbizonytalanabb. Az 1769-es privilégium 1. pontja befejezett tényként említi a következőket: „Grassalkovich Antal szövő gyárat létesített a Heves megyéhez tartozó Hatvan városában elgondolása szerint". Tudjuk, hogy a privilégium szövege már 1768-ban elkészült, és a tervezete is tartalmazta ezt a megállapítást. 137 2 Ezek alapján a manufaktúra már 1767-ben vagy 1768-ban készen állhatott, mivel az engedélyeztetés - amint ez az iratokból nyomon követhető - másfél esztendeig tartott. Ezért nézetünk szerint nem tartható az az állítás, amely szerint 1769-ben készült el az épület. Nézzük meg, hogy mi a realitása annak az állításnak, amely a hatvani posztóüzem keletkezését az 1750-es évekre keltezi. Grassalkovichról tudjuk, hogy a Hatvan megszerzését követő időszakban jelentős építésekbe kezdett a településen. Felépíttette a Kossuth téren ma is álló Szt. Adalbert plébánia templomot, azután az 1750-es évek derekára a hatvani kastély középső szárnyát, részben az egykori hatvani vár romjainak kőanyagát, sőt, talán az egykori alapfalakat is felhasználva. Jelenlegi ismereteink szerint a kastélyt id. Mayerhoffer András tervezte, és 1754-57 között felépült a kastély főtér felőli homlokzati épülete. A hatvani kastélyra érdemes kitérnünk, mert az ott befejezett falkutatási, épületrégészeti és művészettörténeti vizsgálatok, amelyeket az Országos Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai végeztek, olyan figyelemre méltó adatokat hoztak felszínre, amelyek kapcsolatba hozhatók a hatvani posztómanufaktúrával. A legújabb műemléki vizsgálatokból leszűrt tapasztalatok, a történeti adatok és analógiák alapján az már tisztázódott, hogy a hatvani Grassalkovich-kastély eredetileg nem kifejezetten kastélynak készült, hanem valamilyen gazdasági rendeltetése volt. Ez a funkció a XVIII-XIX. században mindaddig nem változott, amíg a HatvanyDeutsch-család az épületet nem tette lakhatóvá, és nem modernizálta a kastélyt. A falkutatások egy másik, számunkra közvetlenül érdekes megállapítása az, hogy a kastély középső traktusának a földszintjén, a bejárattól balra lévő épületszárny eredetileg egyetlen terem volt. E földszinti nagyterem közepén szabadon álló pillérsorral, udvari oldalán pedig behúzott pillérsorral készült. A falfeltárások során megállapították, hogy a földszinti terem boltozatát nem csupán hevederek tartották, hanem a hevederek mellett vonóvasakat is beépítettek azért, mert az épületnek valamilyen gazdasági célú rendeltetése volt, és az igényelte e különleges falmegerősítést. Azt feltételezték, hogy ta137 1 SZEPES (SCHÜTZ) B., 1940. 164.; ENDREI W., 1969. 236.; SOÓS I., 1975. 253.; WELLMANN I., 1933. 57. 137 2 HML. IV-1/a/28. Közgyűlési jegyzőkönyv. 1767-1768. 405. 228
