Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

14. TEXTILMANUFAKTÚRÁK

feltüntetik azután az üzemet Zsuppán Demeter és társai tulajdonaként 1787-ben is. 133 6 Az üzem kétségtelen működésére utal az az összeírás 1790-ből, ahol az egri görög kereske­dők sorában szerepel Zsuppán Demeter fabrikás kereskedő neve is. 133 7 A különböző adatok tanúsága szerint a Zsuppán-féle egri posztómanufaktúrát talán már 1763-ban felállíthatta Zsuppán Ferenc, de 1771-ben biztosan működött, és fenn­állt még 1790-ben is. Selyemgombolyító ház Az egri selyemgombolyító manufaktúra létesítésének az előzményei 1824-re tekin­tenek vissza. Ebben az évben Heves vármegye megvásárolt br. Brüdern Józseftől egy selyemhernyó-tenyésztésre alkalmas épületet az Epreskertben, 133 8 és ugyancsak a me­gye tulajdonát képezte a telek is. 1828-1832 között létesült egy selyemgombolyító ma­nufaktúra. A vállalkozásnak a kezdeményezője Heves vármegye önkormányzata volt. A XIX. század elején az Epreskert Eger város Hatvani III. negyedében feküdt, a hajdúhegyi szőlők alatt. Az akkor még beépítetlen Hajdúhegyen felépült manufaktúra helyét a mai Laktanya és az Epreskert utcák által határolt területen kell keresnünk. 133 9 A selyemfonó ház építési és költségvetési tervét Markmüller József vármegyei mér­nök készítette el 1828. június 16-án. Az építmény tervezett költségei 1728 frt 17,5 kr-t tettek ki. Az épület kőműves tervét Raiber Ignác egri mester, az ácsmunkák tervét Máhr Ferenc egri ácsmester állította össze. A terveket pénzügyileg felülvizsgálta a Magyar Ki­rályság Építési Könyvelési Osztálya 1829 márciusában, a műszaki terveket a Landes Ober Bau Direction nézte át 1829 áprilisában. Mindkét hatóság jóváhagyta a tervet. Az építkezés megkezdését azonban több körülmény késleltette még további két esz­tendeig. Gátolta a munkálatok megindítását az anyaghiány, valamint az is, hogy az építési költségeknél a napszámbérek az 1828-as tervezethez képest alaposan megemel­kedtek, ui. az egri bazilika építése emelte a béreket. A kivitelezők az emelt napszám­béreket követelték. Végül is a megye házipénztára vállalta a megnövekedett költségter­heket. A selyemgombolyítót 1831 tavaszán, a nevezetes kolerajárvány idején kezdték csak el építeni, és a járvány miatt rabokat is dolgoztattak, mint azt Markmüller József 1832. augusztus 16-i számlája bizonyítja. A faragott köveket a megye Zwenger József­től vásárolta. A selyembogár-tenyésztő és gombolyító ház 1832 augusztusában véglegesen elké­szült. 134 0 A fennmaradt eredeti tervek tanúsága szerint az épület alaprajzilag egy stadi­onra emlékeztetett, két végén félkör alakú záródásával. A kőépület fa tetőszerkezettel készült. Felszereléséhez tartozott 5 pár motolla, kemence, fonó, továbbá az épület ud­varán álló hatalmas kút. A manufaktúra felépülte utáni üzemelésére csak közvetett adatokat találtunk. Való­színű, hogy az épület szűknek, talán alkalmatlannak bizonyult egyszerre selyemher­133 6 NÉMETH Gy., 1989. 24. 133 7 BREZNAY I., 1934. II. 323. 133 8 BOROVSZKY S., 1909. 631. 133 9 BAKOS J.-FEKETE P., 1973. 59. 134 0 HML. IV-8/3. 103. tétel. Heves és Külső-Szolnok vármegye mérnökének iratai. 1780­1860. A volt megyei kertben található selyembogár-tenyésztő és gombolyítóház iratai. 1828-1832. 223

Next

/
Thumbnails
Contents