Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
12. NYOMDAIPAR
kötősegéd, Konterschveller és Kaszner egri könyvkötők alkották az officina teljes személyzetét. 126 3 A nyomtatáshoz szükséges papírt Royer idejétől kezdve a Pozsony megyei pila-vöröskői papírmalomból vásárolták. Az árut Pozsonytól Pestig a Dunán hajón, Pestről pedig a püspökség szekeresei szállították Egerbe. 1787-től viszont a sokkal közelebbi Borsod megyei Dédes község papírmalma volt az állandó szállító. 126 4 1817-ben azt írták a nyomdáról: „Egerben Ő Excell. [enciájal Egri Érsek. M. [éltóságos] Báró Fischer igen kevés váltó munkákat tulajdon költségén nyomtattat; tart I Faktort, 1 szedőt, 1 nyomtatót: Esztendő által feldolgoztat 300 Báli [24 000 kg] Papirost". 126 5 Gyalogai Ignác idejében a XVIII-XIX. század fordulóján három nyomtatóprés állt a műhelyben. A betűkészlet meglehetősen nagy volt a latin betűkből, mégpedig az antikva és kurzíva betűcsaládból egyaránt egy-egy sorozat garmond, ciceró, media, tercia és text, a német szövegek nyomásához szükséges gót betűtípusból ugyanennyi, görögből egy sorozat garmond, héberből egy sorozat ciceró, továbbá nagy címbetűk és cifrák. Nagyon valószínű, hogy ezzel a felszereléssel dolgozott a nyomda 1761-től, csak azután, hogy a püspöki iskola tulajdonába került az officina, 1768 májusában újították fel a betűkészletet. 126 6 1810 után Bikfalvi Falka Sámuel betűmetszőnek a pesti Egyetemi Nyomdájában készített öntött betűivel nyomtattak. 126 7 Az egri nyomdára vonatkozó adatokban sehol sem találkozunk a nyomda alkalmazottjai közt betűmetszőkkel. Ennek az oka az lehetett, hogy Egerben sem a XVIII., sem a XIX. században nem foglalkoztak betű készítésével, hanem az öntött betűkészleteket vásárlás útján szerezték be. A század elejétől 1853-ig 3 kézi sajtója volt a nyomdának, de ezekkel már alig tudtak a megrendeléseknek eleget tenni, ezért abban az évben egy gyorssajtót is üzembe állítottak. 1854-ben az egri nyomda Lipcséből nagy költséggel hangjegybetűket hozatott, amivel a kor hazai nyomdái közül kevés dicsekedhetett. 126 8 A nyomda technikai felszereltségének a fokmérője lehet, hogy az 1860. október 10-11-én Egerben forgalomba hozott szükségpénzeket az egri érseki nyomdában állították elő. Az érseki nyomdát 1862ben bővítették ki litográfiái részleggel. E lépés egyik oka kifejezetten üzleti jellegű volt, mivel azokon a helyeken, ahol már felszerelt könyvnyomda létezett, a litográfiái sokszorosításra szolgáló berendezkedés viszonylag kis befektetéssel jól jövedelmezett. A másik oka: igyekezett az egyház nyomdát létesíteni, mivel az „mint egyik nem megvetendő tényezője a nyilvánosságnak, óhajtandó, hogy az a jó ügy ellenzékeinek kezébe ne jusson, s így visszaélésekre eszközül ne használtassék". A kőnyomdához szükséges gépeket Pestről hozatták, és nyomtatványok, képek sokszorosítására használták. 126 9 126 3 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 335. 126 4 IVÁNYI S., 1993. 256. 1265 TRATTNER J. T„ 1817. 82-82. 1266 ivÁNYI S., 1993. 256. 126 7 VÉGH O., 1976. 58. 126 8 KUBINYI F.-VAHOT I., 1854. 46. 126 9 GERSZI T., 1960. 74. 208
