Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

11. SERFŐZŐK

Tarnaörs A helybeli uradalmi serház már szerepel az Orczy-család 1734-es, 1736-os és 1742es végrendeleteiben, de az első említésekor, 1730-ban, Zambell Balázs serfőző dolgozott benne.

120

1 1736-38-ból Stajner Frigyes mester nevét ismerjük,

120

2 azután ismét Zambell Balázs a bérlő,

120

3 akinek halála után 1740-ben az özvegye vezette a műhelyt.

120

4 1742—55-ig az officinát Pöcs János, az özvegy új férje bérelte 200 frt-ért. Főzésenként 6 frt-ot fizetett az uraságnak, és havonta csak egyszer főzött. Gazdaságához kezdetben 3-3 tehén és ló tartozott.

120

5 Br. Orczy Lőrinc 1756-ban az Arokszálláson lakó Hazl Ferenc serfőzőmesternek adta árendába a serházat évi 120 frt-ért, 20 akó sörért, s az urasági udvar szükségére 12 akó czankóért.

120

6 A bérlő a tarnaörsi serházhoz szükséges szalad őrléséért 16 garast fizetett.

120

7 1757-ben egy bizonyos Tamás nevű mester bérelte 200 frt-ért.

1208 1759 szeptemberében a serház üres, nincs bérlője.

120

9 Majd 1762-1770 között Wilhelm Antal serfőző bérelte 80-90 frt-ért.

121

0 1783-ban, az első katonai felméréskor készült térképen a kőből épült serfőzőház (megnevezése nélkül) megtalálható, mégpedig az Orczy-kastélytól északnyugatra, a Tarna által közrefogott szárazulaton, a malom közelében.

1

2" Az 1788-ban készült községi térképlapon ugyanott látható az L-alaprajzú serház építménye, amely mellé odaírták: „Z?rax[atorium]", vagyis serfőzde.

121

2 Az 1789. július 12-én befejezett kataszteri felméréskor az „Uraság volt Serháza"-ként említik.

121

3 Az 1856-60 között készített második katonai felméréskor szintén feltüntették az épületét.

121

4 1863. augusztus 23-án készítette Lejtényi Ferenc főmérnök azt a térképet, amely ugyancsak ábrázolja a tarnaörsi serfőzőházat, az ún. Malomtó partján.

121

5 Az egykori Orczy-féle serház működésének emlékét őrzi a helynevek között a határban lévő „Sörház-tanya", amit Bánom kertnek is neveznek.

121

6 120

1 HML. IV-7/C/7. 743. öi. 1730. 120

2 HML. IV-7/C/7. 749. öi. 1736; 751. öi. 1738. 120

3 HML. IV-7/c/l. 609. öi. 1739. 120

4 HML. IV-7/b/5. 927. öi. 1739-40. 120

5 HML. rV-7

/c

/l. 628. öi. 1742-43; 630. öi. 1743-44; 631. öi. 1746-47; 639. öi. 1749-50; 641. öi. 1750-51; IV-7/b/4. 606. öi. 1754-55. 120

6 CZUCZOR G.-FOGARASSY J., 1862. I. 1110. - Czankó, vagy sankó a sörnek, pálinkának, égett bornak az alja, salakja, utója. 120

7 HML. IV-l/b/73. Közgyűlési iratok. 1756. Nr.° 241. 120

8 HML. IV-7/C/8. 767. öi. 1756-57. 120

9 HML. IV-7/b/4. 607. öi. 1759. IX. 8. 121

0 HML. IV-7/C/2. 663. öi. 1762-63; 666. öi. 1764-65; IV-7/b/5. 940. öi. 1769; 941. öi. 1770. 121

1 Első katonai felvétel. 1783. XVIII. 18. térképszelvénye. 121

2 HML. Térképtár. T. 34. 121

3 MOL. Orczy-család Levéltára. 530. 14. csomó Nr.° 104. 121

4 Második katonai felvétel. 1856-1860. XXXVI. 19. térképszelvénye. 121

5 HML. Térképtár. T. 260. 121

6 Heves megye földrajzi nevei. 1980. III. 87. 202