Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
11. SERFŐZŐK
6. Csatorna három vas félabronccsal 1 db 7. Vödör 3 vasabronccsal 1 db 8. Cserpák [merítőedény] 1 db 9. Fából való járódeszka 7 db 10. Vaskád 1 db 11. Kemence torkához való vasajtócska 1 db 12. Hosszú favályú 1 db 13. 88 latot nyomó rézrosta 1 db 14. Tárolóedény 6 db 15. Dézsa 1 db 16. Sörhűtő edény réz kifolyóval 1 db 17. Kád 5 vasabronccsal 5 db 18. Dézsaalja (vagy alá való ászokfa) 2 db 19. Vas ablaktábla 3 db 20. Vaslapát 1 db 21. Piszkavas 1 db 22. Vaslapát a szárítóban 1 db 23. Favályú 1 db 24. Ócska faágy 1 db 25. Dongás edény 2 vasabronccsal (korec) 1 db 26. Nagyobb rosta kellékekkel 1 db 27. Kád a komlónak 1 db 28. Zsák összesen 24 db Az épület, úgy tűnik, annyira elhasználódott, hogy azt a századforduló után sürgősen újjá kellett építeni. Eszterházy püspök halála után (1799) és az első érsek kinevezése előtt (1804), a széküresedés idején a sörház a Magyar Kamara kezelésében volt. A kamara 1803-ban kamarai mérnökkel kidolgoztatta egy újonnan építendő egri érseki sörház tervét, de a hivatalába lépő Fuchs érsek 1804-ben Zwenger József egri kőművest bízta meg az építéssel. Zwenger 8342 frt-ért végezte el a nagy építkezés kőműves munkáját. Az épület ácsmunkáit Polereczky II. György, az asztalosmunkákat Oberfrank Antal, míg a lakatosmunkákat Fazola Lénárd készítette el. Az új sörházat és pálinkafőző házat nagyjából a régi sörház helyén építették fel. 101 5 1824-ben Icel György serfőzőmester bérelte az egri sörmérési jogot az egri püspöki uradalomtól. A szerződés szerint a maga sörét mérhette saját vagy bérelt kocsmában, de saját bort nem, csak urasági bort mérhetett. Köteles volt gondoskodni a serfőzőház karbantartásáról. A szerzett jogért évi 1100 forintot fizetett „váltócédulában" vagy 440 forintot konvenciós pénzben. 101 6 101 5 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. 599. 10, 6 HML. XII-3/a/390. (1824) 181
