Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

11. SERFŐZŐK

fejtették át, amelyeket a pince ászokgerendáira tettek utóerjedésre, és ott pihentették 34 napig. Ezután a már kész sört akár csapra verve árulhatták is.

94

8 Korán felismerték a serfőzők, hogy a gyártási üledék újabb erjedésre alkalmas, és ezért az továbbhasznosítható. A lévai uradalom 1719. évi szesz- és sörgyártási utasításaiban már külön intézkedtek az élesztő értékesítéséről, vagyis a fele a főzőmesteré lett, aki szabadon rendelkezett vele. Ha akarta, eladhatta a sütőiparosoknak, míg a másik fele az uradalmat illette, amely elsősorban a pálinkafőzés során újabb erjesztésre használta azt fel.

94

9 22. kép. Serfőzőház. J. Amman metszete, 1568. Bogdán /., 1973. 316. Elvileg közel 20 napra volt szükség ahhoz, hogy az árpa pörkölésétől kezdve a sör iható legyen. A serfőző műhelyek nem üzemeltek folyamatosan a korban. A XVIIXIX. században a sör hamar megromlott, mert nem tudták hosszú ideig tartósítani. Ezért mindenütt kötelezték a serfőzőket, hogy ha a sör megromlott, azonnal főzzék ki azt pálinkának.

95

0 94

8 BOGDÁN I., 1973. 317-318. A viV/Cí-nek volt egy másik jelentése. A kora tavasszal megfúrt nyírfa oldalából kifolyó nedvet nevezték így. A viricset gyógyvíznek, szépítőszernek is szívesen használták. 94

9 FUTÓ ML, 1944. 72. 95

0 DOBROSSY I., 1991. 75. 171