Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
10. DOHÁNYFELDOLGOZÓ IPAR
Érdekesség, hogy a szivargyárat alapító Hanisz Imre fia (Hanisz Imre, 1843-1905) kiemelkedő szerepet töltött be Gyöngyös kulturális életében, s 100 holdas gyöngyöshalászi birtokát és kastélyát alapítványként a városra hagyta. Halála után a város főtere az 1945 utáni időkig az ő nevét viselte. 94 0 Sarud, tubákkészítés 1809-ben Gergelyffi András írta a tubákkészítés módjáról: „A portubáknak szánt leveleket orsó formára, szorossan öszve fűzik, és sinorral erőssen bétekervén, egynehány holnapokig zárt szekrénybe tartyák, hogy végképpen kiérjenek, azontúl közönségesen megreszelik. De az apróbb por tubáknak valót kiszárítván, előbb megörlik, kiszitálják, s tsak azután szokták bépátzolni, és kiérlelni a ki szaggatott közép inakot is [a dohánylevél szárát] hasonló képpen, kiszárítván és megőrölvén, jó tubákot készítenek belőlle; jó illatot pedig, a közibe elégyitett szerektől nyer a tubák, millyen a Tonka, egy Amerikai gyümölcs. Sokaknak, minden mesterkedés nélkül, a megőrlött és magában önként kiérett; legjobb sárga tubák, tettzik mindenek felett". 9* 1 A sarudi tubákkészítésről az egyetlen fennmaradt adatot 1840-ben Horváth Mihály adta közre: „Nevezetes volt honunkban a sárga, úgy nevezett spanyol burno, minek készítése a szerzetesek által terjeszték: leghiresb illy nemű tubák készült Kolozsvárt, az úgy nevezett, szent-péteri [Kolozsvár egyik utcájáról, hol a gyár állott, nyerte a nevét] Sarudon, és Füzes-Gyarmaton ", 94 2 1804-ben Barchetti József leírásában még szóba sem kerül a Tisza menti dohánytermesztés, vagy a tubák készítése. Viszont Debrő, Tófalu, Kompolt, Kápolna községekben annál inkább űzik. „Ezekben a falvakban nagyon jól érzik, hogy kell a válogatott viaszsárga levelekből a korábban már emiitett debrői burnótot készíteni, amit azután akár 10-12 évig is el lehet zsákocskákban vagy dobozokban tartani. Az ország minden részébe elkerül ez a dohánytermék, ugyanis a szerzetes papok között vannak, akik nagyon kedvelik ezt a fajtát, mert a levelek páratlan gondosságú kiválogatása és igen tiszta kezelése lehetővé teszi a legkényesebb igények kielégítését is". 9* 3 Más adatok szerint bizonyosnak látszik, hogy a tubákkészítés a tiszai tájon nem túl régi eredetű. 1837-ben Tahy Gáspár említette: „bőven termesztenek dohányt, s abból pénzelnek, nevezetes Verpeléti, Kompóti, Debrői s több: a Tisza mellyéki inkább festéknek és pordohánynak [tubáknak] ereje végett használtatik", 94 4 A dohányzás szokásának elterjedésével foglalkozó irodalom szerint Magyarországon is kedvenc időtöltéssé vált a katonaság és a szerzetesek körében. Nem lehet véletlen, hogy Sarud a reformkorban híressé vált tubákjáról. Lenni kellett valamilyen kiváltó oknak, sajátos fogyasztópiacnak, amiért elkezdték termelni. 1837 tavaszán a Ferdinánd főherceg 3. huszárezred parancsnoksága kérte a megyét, hogy az ezred fegyvergyakorlata után a megye vezetése más alkalmasabb téli szálláshelyet jelöljön ki, mert most olyan az elhelyezésük, hogy az istállók és katonai 94 0 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1978. 131. 94 1 GERGELYFFI A., 1809. 106. 94 2 HORVÁTH M., 1840. 145. 94 3 BARCHETTI J., 1804. 8-9. 944 TAH Y Q 1837 6 169
