Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
10. DOHÁNYFELDOLGOZÓ IPAR
Kánitz Lipót kezdetben kizárólagos tulajdonosa volt az általa alapított cégnek. Később azonban bevette az üzletébe fiait is, így Kánitz Dezsőt, aki a Heves megyei Agrár Takarékpénztár igazgatója, s Kánitz Gézát, aki a Heves megyei Hitelbank igazgatója volt. 92 2 Az alapító Kánitz Lipótnak komoly érdekeltségei voltak az egri borkereskedésben. Az 1870-es években már nagybani borkereskedéssel foglalkozott, ezen kívül fűszer- és divatáru nagykereskedése is volt, s ezekhez kapcsolódó élelmiszeripari érdekeltségei közé tartozott a saját tulajdonú keményítőgyár. Nem véletlen, hogy nagy szerepe volt az egri szőlőtelepeknek a filoxéravész utáni rekonstrukciójában is. Mint termelő és borkereskedő összeköttetést tartott fenn a külfölddel. Boraival több nemzetközi kiállításon szerepelt. Franciaország, Anglia, Belgium és egy sor külföldi ország kitüntetésein kívül közel 50 különböző külföldi és hazai elismerésben részesült élete során. 92 3 A Kánitz Lipót és Fiai nevet viselő cég 1907. május 30-án nyilatkozatot tett közzé, hogy az immár 1849-től 58 éve működő vállalkozás megszűnik. A családi vállalkozás felszámolásának okaként említették, hogy az alapító megfáradt idős ember, míg a fiai a gazdasági élet más területén üzletelnek. 92 4 A megszűnt Kánitz-féle céget Polatsik Jenő vette meg, aki 1912-ben megalapította az Egri Kereskedelmi Részvénytársaságot. 925 Minden valószínűség szerint az új tulajdonos megszüntette a keményítőgyárat, amely nem bírta a versenyt az amerikai keményítővel. A gyár egykori épületét a Honvéd Kincstár vásárolta meg, s az egri helynevek között a Kánitz-laktanya név emlékeztet a keményítőgyár korábbi létezésére. 10. DOHÁNYFELDOLGOZÓ IPAR Jelenlegi ismereteink szerint a dohány őshazája Dél- és Közép-Amerika. Kolumbus és társai voltak az első európaiak, akik az amerikai felfedező útjukon, 1492-ben, először láttak dohányt. A növényt a Bahama-szigetekhez tartozó Guanahani-szigetén az ott élő indiánoktól kapták ajándékba, de nem tudtak vele mit kezdeni. A „tabacum" elnevezés indián eredetű, akik a dohány élvezetére használt kétágú, ipszilon alakú csövet „tobacconak" nevezték. Az indiánok az összesodort és meggyújtott dohánylevél füstjét ezen keresztül szívták az orrukba. Kolumbus egyik kísérője Romana Pane szerzetes az első fehér ember volt, aki a dohányt egyházi, gyógyászati és élvezeti célra használta. 92 6 92 2 Egri Újság, 1907. IV. 8. 3. 92 3 Egri Újság, 1911. III. 5. 2. 92 4 Egri Újság, 1907. IV. 8. 3. 92 5 Heves vármegye, 1932. X. 9. 30. 92 6 A dohány egyházi használata kifejezés magyarázatot kíván. A XIX. században nevezetes termék volt hazánkban a sárga, ún. spanyol burnót, amelynek a készítését a szerzetesek terjesztették el. - HORVÁTH M., 1840. 145. - Ehhez tartozik, hogy a dohányzás szokásának kutatói szerint viszonylag széles körben az egyházi férfiak (szerzetesek, papok), valamint a katonák között terjedt el a pipázás, szivarozás, burnótozás. elsősorban az időtöltés miatt. Ennek az volt az eredendő oka, hogy Amerika felfedezése után a spanyol misszionáriusok, hittérítők elsőként ismerték meg munkájuk során az indiánok élvezeti szokásai közé tartozó dohányzást. 166
