Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
8. ÜVEGHUTÁK
Az üvegcsűrben készült ablaküvegeket a pásztói ciszterci rezidencia bővítésekor 1756-1759 között - felhasználták. 1756-ban az üveges mester az apátság üvegéből a rendházban, az éléskamra, a tornác és konyha ablakaira 10 üvegkarikát készített (1 karika 1 1/2 kr, összesen 15 kr értékben), saját anyagából ötöt 20 dénárért. 1757-ben az apátság üvegéből készített 90 karikáért 2 forint 15 kr-t, míg 1758 november 29-én 6 karikáért 9 kr-t fizettek ki. 1759. március 16-án az új ablakokra - melyeket részben a rezidenciára tettek fel - a mester 130 karikát készített darabonként 1 1/2 kr ellenében, ezekért összesen 3 forint 15 kr munkadíjat kapott. 77 6 Az üzem meglétét igazolja az az eset, amikor 1761. február 21-én a bátonyiak a pásztói apátságnak a hasznosi erdőben lévő hutájára rohantak, és Kalina Jankót erőszakkal megfogták katonának. 77 7 1762-ben a létesítmény építményei megrongálódhattak, mert Almásy János hasznosi részbirtokos Heves megye hatóságánál tiltakozott az ellen, hogy az apátság az üveghutáját kijavítsa, miután már annak a megépítése is a többi birtokos sérelmével történt. Ez ellen Wlach Róbert jószágkormányzó 1763. március 21-én egy ellentiltakozást nyújtott be, és hivatkozott a megye határozatára, amelyet Almásy panaszára hozott, hogy az üzem a közjóra előnyös, s nem lehet akadályozni a helyreállítását. 77 8 1763-ban és 1765-ben a hasznosi határban álló apátsági üveghuta évi árendája 100 frt volt. 77 9 1780-ban az apátságnak a bevételei között nem szerepelt az officina jövedelme, 780 mert megszűnt. A korábbi kutatás egy 1785-ös helytartótanácsi jelentés adataira támaszkodva működőnek tekintette a hutát. 78 1 Véleményem szerint négy ok miatt nem feltételezhető további létezése. 1. A korabeli Heves megye területén az 1785-ös jelentésben négy mátrai üvegcsűrről és a hatvani posztómanufaktúráról esik szó. E négy üveghutából kettő, a parádi és a szuhai pontosan azonosítható. A harmadik mátrai üveggyártó telepnél úgy szól a tudósítás, hogy Hasznos határában áll, s egy birtokosa van. Neve „Possessio Hutahely", amely a hasznosi Alsó Hutával (ma Mátrakeresztes) azonosítható. A hasznosi határban álló, s felsorolásban harmadikként szereplő üvegolvasztó csak az Almásy-hutával lehet azonos. Azt, hogy a mátrai hutákat pontosan lokalizálni lehetett a helytartótanácsi jelentés alapján, elősegítette egy érdekes körülmény. A létesítményeket úgy sorolta fel a jelentés készítője, mintha az óra járásával ellenkező irányban járta volna körül a Mátrát. 2. Az apátsági műhely már 1780-ban nem szerepelt az apátság bevételei között. 3. Az apátsági huta működését már csak azért is kizártnak tartom, mert 1741-től 1780-ig közel 40 évig fennállt, viszont ennyi idő alatt egy folyamatosan üzemelő erdei üvegcsűr környékéről kipusztították az erdőt. Az a valószínű (ezt a személynevek is igazolják), hogy a megszűnt apátsági üveghuta egykori munkásai Almásy üzeménél vállaltak munkát. Éppen ezzel magyarázható, hogy a ma Őshutának nevezett hutahely nem vált idővel lakott hellyé, mivel a telep munkásai elköltöztek onnan. 4. Az apátsági üveghutánál 1746-tól felállított lábazaton 77 6 BADÁL E. 1994. 43. 77 7 BÉKEFI R., 1902. II. 195. 77 8 KOVÁCS B., 1969. 208. 77 9 HML. IV-l/b/37. Közigazgatási iratok. 1764. Nr.° 189. 78 0 KOVÁCS B., 1969. 209. 78 1 KOVÁCS B., 1969. 209. 136
