Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

8. ÜVEGHUTÁK

20. Két vasvilla 21. Egy hamukotró 22. Egy drót a hamukeveréshez (talán drótból készült rosta?) 23. Egy nagy vaspöröly Az inventáriumban - érdekes módon - nem leljük azokat a legfontosabb, kifejezetten az üvegkészítés döntő szakaszának, a formálásnak az eszközeit. Például nem szerepel üvegfúvó pipa, vascső, olló, csipesz, kampós villa, gereblye. Miután a bükki, a zempléni üzemekben szintén ezek az eszközök hiányoznak a leltárakból, úgy tűnik, hogy a leglényegesebb üvegkészítő felszerelések a hutások személyes tulajdonai lehettek.

77

4 A szerződés letelte után, 1756. március 18-án, az apátság hajlandó lett volna az üvegcsűr jövedelmét a többi hasznosi földesúrral megosztani, ha ők a hutára fordított költségek rájuk eső részét megtérítik. Az apátság elöljárója éppen ezért a földesurakkal megállapodott abban, hogy ha a megtérítendő összegben nem tudnának egyezségre jutni, akkor a megyei bíróság útján megbecsültetik az üvegkészítő műhelyt, s így állapítják meg a fizetendő hányadot. A hutát ezután közösen tartják fenn, a költségeket pedig részarányosán elosztják. Ha a földesurak valamelyike a reá eső részt kétszer 14 nap alatt (sic!) sem fizetné meg, az apátság fizeti ki helyette, de ezután az illető földesúr a jövedelemtől is elesik.

77

5 77

4 SZVIRCSEK F., 1982. 58-59. 77

5 BÉKEFI R., 1902. II. 194-195. 135 19. kép. A mátraszentimrei erdei üvegcsűr rekonstrukciója Kovács Béla nyomán Kovács B., 1969. 8. kép