Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

7. TÉGLAGYÁRTÁS

A tarnaörsi téglaégetőben készült téglákon O.B.L. téglajegyek olvashatók egy háromszög csúcsaira helyezve. A betűk Báró Orczy Lőrinc, ill. Báró Orczy László nevét egyaránt jelenthetik, hiszen mindkét személy jelentős építtető volt. Az Orczyak feltehetően időszakosan használt téglaégetője szerepel az 1783-ban felvett első katonai felmérés térképén a kastélytól délkeletre, a Holt-Tarna mentén, felirat nélkül. Ez a téglakemence valahol a Mária kápolna felé vezető út közelében állt.

708 Egy másik, 1788-ban készült községi térkép nem jelzi a téglaégetőt,

70

9 amely bizonyára ez időben nem működött. Viszont 1789. július 12-én, a kataszteri felméréskor összeírták br. Orczy Lőrinc földesúr téglaégetőjét a Holt-Tarna mentén: „Uraság téglaháza tészen 2423 Oöleket".

11

0 Az 1856-60 közt felvett második katonai felmérés térképén csak a téglaégetőhöz kapcsolódó agyagbánya gödrei láthatóak.

7" Az 1863. augusztus 26-i állapotokat tükrözi Lejtényi Ferenc főmérnök szerkesztette térkép, amely a kastély közelében jelzi az akkor üzemen kívül létező téglaégető épületeit.

712 1883-ban a harmadik katonai felméréskor felvett térképlapon még mindig ugyanazon a helyen álltak az uradalmi téglaégető épületei. A szelvényen feltüntették a téglavető német nevét, amely az agyagbányára vonatkozott (Ziegel Schlag), továbbá az agyagbánya közepén az égetőkemence épületének a jelét.

71

3 A település határában lévő „Boros-halom" elnevezésű helyet a helyi hagyomány téglaégető helyként is számon tartja, amely szerint az itt bányászott agyagból készült égetett téglákból épült a kastély.

71

4 Az Orczy-család tagjainak tarnaörsi építkezései, valamint az itt égetett téglajegyes téglák tanúsága szerint a téglaégető időszakos működése 1722-1790 között bizonyosnak tekinthető. A XIX. században csak a téglaház meglétére van adat. Tarnaszentmária 1783-ban az első katonai felméréskor már létezett a helybeli téglakemence. A térképen a községtől északnyugatra 1200 m-re egy L-alakú épület alaprajza s a mellette lévő felirat: „Tábori ífe"[mence] utal a téglaház meglétére.

71

5 1799-ben az egri püspöki uradalom leltára szerint a községben téglaégető működött,

71

6 amely a XIX. század első felében megszűnt, ui. 1853-ban a második katonai térképezéskor már nem jelezték.

71

7 70

8 Első katonai felvétel. 1783. XVIII. 18. térképszelvénye. 70

9 HML. Térképtár. T. 34. 71

0 MOL. Orczy-család Levéltára P-530. 14 csomó Nr.° 104. 71

1 Második katonai felvétel. 1856-1860. XXXVI. 49. térképszelvénye. 71

2 HML. Térképtár. T. 260. 71

3 Harmadik katonai felvétel. 1883. 4964/8b. térképszelvénye. 71

4 Heves megye földrajzi nevei. 1980. III. 85-86. 71

5 Első katonai felvétel. 1783. XVIII. 16. térképszelvénye. 71

6 BAKÓ F., 1973. 269. 71

7 Második katonai felvétel. 1853. XXXVI. 46. térképszelvénye. 123