Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
7. TÉGLAGYÁRTÁS
gyobb, s a kor viszonyai között „legmodernebb" majorsági épületét kőből és nyerstéglából. 69 4 A Hidvégi határban keletkezett téglaház létezésére 1776-ból van írott forrásunk, mégpedig a tiszanánai jobbágyok robotelszámolásai között. Például 1776. március 2223-án „Banesi Péter Hidvégen téglát, ganéjt hordott"; az év június 17-18-19-én „Horváth" Andrásné Hidvégen vályogot vert, szénát hordott"; szeptember 29-én „Török György Jáger házhoz téglát hordott". 69 5 A téglaház időszakosan üzemelhetett, mert nem szerepel az I. katonai felméréskor. 1787-ben a II. József-féle kataszteri térképen megtalálható a létesítmény. 696 A településen létesült az Eszterházy Károly által épített templomok közül a legnagyobb, amelyet a püspök 1795-ben kezdett építeni, s amelyet halála után a kamara 1801-ben fejezett be. 69 7 A téglakemence a község határában, Hídvégpusztán, a ma „Cserepes-tábla" nevű határrészen állt, amelyről a népi emlékezet számon tartja, hogy a falu templomához a téglát és a cserepet az itt talált agyagból égették. 698 A helybeli téglakemence létezése 1776 előttől 1801-ig valószínűsíthető. Szilvásvárad A helybeli téglaégető minden bizonnyal 1832 előtt létesülhetett, bár a legkorábbi adatom ebből az évből származik. A szilvásváradi református egyház jegyzőkönyvébe bemásolták gr. Keglevich Miklós 1832. február 13-án kelt levelét, amelyet a templom építésével kapcsolatosan írt Kiss Pál tiszteletesnek. A levélben Keglevich gróf megemlíti, hogy már történtek bizonyos előkészületek a templomépítéssel kapcsolatosan: „Készen vagyon mint egy 100 000 tégla, 600 kila oltott mész, ezek noha elegendők nem lesznek az építéshez: azonban annak kezdetére elegendőnek lenni ítélem, de a szükség is kénszeriti a hozzáfogatáshoz, mert a régi templom minden órában leomlással fenyeget". A szilvási református templomot a községben gr. Keglevich Miklós építtette 1837-1840 között 40 000 ezüst forint költséggel, a hívek közmunkájával. 69 9 1832 előtt és 1832-ben, 1837-1840 közt is folyamatosan üzemelt a téglaégető. De feltételezésem szerint a szilvásváradi Keglevich-uradalom téglaégetője sokkal korábban keletkezett. A téglaégető termékeire feltétlenül szüksége volt az uradalomnak a különböző ipari célú, valamint középítkezéseihez. A település területén a Keglevich-uradalom tartozékaként egymás után létesültek a különböző ipari vállalkozások. 1792-ben vashámor épült, amelyet 1802-től vasolvasztó egészített ki, 1810-től keménycserép manufaktúra üzemelt, 1796 körül keletkezett a papírmalom. Ezen túl az ipari üzemek munkásainak több tucat lakóházat építettek. Keglevich 1860 körül építtette Ybl Miklós tervei alapján a kastélyt. Előtte a gróf kedvelt tartózkodási helye volt az ún. „ Veresház" nevű uradalmi épület, amely a mai óvoda helyén állt, s vörös téglából épült. 69 4 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1978. III. 544. 69 5 HML. IV-l/b/116. Közgyűlési iratok. 1776. Nr.° 223. 69 6 HML. Térképtár. Érs. 28. Hidvég és Magyarád puszták 1787. évi kataszteri felvétele. Sartori József. 69 7 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1978. III. 544. 69 8 Heves megye földrajzi nevei, 1976. II. 122. 69 9 GÁLGy., 1980-81. 7. 121
