Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

7. TÉGLAGYÁRTÁS

Mezőszemere 1760 körül keletkezett a téglaház. A települést még 1759-ben Mocsáry Sámuel és Pál eladták br. Fáy Lászlónak,

67

4 aki a községben 1760-1766 közt templomot építtetett.

67

5 A templom részben kőből épült, de a boltíveket és a tornyot verestéglából emelték.

67

6 1807-re felépült az urasági kastély, amelyről az az évben készült összeírás szerint „az uraság háza téglakerítéssel, találtatik abban alulról hét szoba, kifestve jó állapotban. Felülről találtatik szoba kettő, egy nagyobb, egy kisebb. A nagyobb szobából nyílik egy festett vasajtó, két raktárba. Van borospince, gazdasági épületek, majorosház. A kerítésen kívül vagyon az uraságnak háza két szobával, melyben most a téglás lakik".

611 1866-ban a földesúri téglaégető működött a község északnyugati részén, a Rima vize mellett, ahol agyagásás közben cseréptöredékek és római pénzek kerültek elő.

67

8 A mezőszemerei urasági téglaégető feltehetően időszakos működésére 1760-1866 közt találtam adatokat. A téglakemencét br. Fáy László létesítette, majd az Orczy-, végül a Mocsáry-család működtette.

67

9 Nagyfiged 1783-ban az első katonai felmérés térképén a községtől északra, a régi temető sarkánál téglaégetőt jelez a felirat.

68

0 Viszont az 1856-1860 között készített második katonai térkép már nem tünteti fel a téglaházat.

68

1 A település helynevei közt fennmaradt „Vályogvető gödrök" néven jelölt határrészen

68

2 állt a helybeli téglakemence. Párád A parádi uradalmi téglaégetőre utaló első adat 1769-ből ered. 1769. április 24-én Grassalkovich I. Antal szerződést kötött Mátraballa lakosaival, mely szerint a „Téglaházhoz, parádi szalajkaházhoz, serházhoz Gyöngyösre ölfát, debrői szőlőbe 500-1000 szőlőkarót hordanak ",

68

3 Az 1783-as első katonai térkép készítésekor a mai Köves-patak mentén, Párádtól délkeletre (rövidítéssel) téglaégetőt jelöltek a szel vény lapon.

68

4 67

4 SOÓS I., 1975. 366. 67

5 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1978. 423. 67

6 KANDRA K., 1887. a. 75. 67

7 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1978. 423. 67

8 KANDRA K., 1887. a. 67. 67

9 Miután br. Fáy László megvette a falut, a Mocsáryak másik ága 1771-ben a Hétszemélyes Táblán perrel visszaszerezte. 1776-ban a falu felét Mocsáryék br. Orczy Lőrincnek zálogosították el 32 évre. 1806-ban Mocsáry földesúr kiváltotta az Orczyaktól a falu elzálogosított részét, de 23 000 frt-tal még adós maradt. Ezért újabb 6 évre bérbe adta a községet az Orczyaknak. A Mocsáry-család 1814-től birtokolta teljes egészében a települést. - SOÓS I., 1975. 366. 68

0 Első katonai felvétel. 1783. XVIII. 17., XVIII. 18. térképszelvények. 68

1 Második katonai felvétel. 1856-1860. XXXVI. 48. térképszelvénye. 68

2 MISÓCZKIL., 1972. 5. 68

3 SOÓS I., 1975. 359-360.; SOÓS I., 1958. 60. 68

4 Első katonai felvétel. 1783. XVIII. 15. térképszelvénye. 119