Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
7. TÉGLAGYÁRTÁS
Felsőtárkány A felsőtárkányi téglaégető működésére a legkorábbi adatot 1736-ban találtam. Ebben az évben az egri városháza telkére építettek 7 boltot és 3 szobát. A téglát az egri püspökség „Fuorcontrasti" néven ismert híres nyári palotájának a téglaégetőjéből szerezték be. 59 6 1785-ben a felsőtárkányi templom építése miatt újjáépült a községben a püspöki téglaégető. A templom építése idején a püspökség emberei - az építési irodavezető, a kőfaragó - bejárták a falu határát, hogy használható köveket és bányászásra alkalmas helyet találjanak. Egy jelentésükre írt válaszában Eszterházy Károly püspök javasolta, hogy keressenek téglaégetéshez alkalmas agyagot. Nem találtak jobbat, mint valamivel feljebb attól a helytől, ahol a Fuorcontrasti - 1747-1758 közötti - építéséhez Barkóczy püspök idején már égettek téglát. E helytől nem távol, az Egres-völgy ormában felfedeztek egy homokbányát is a téglakészítéshez. 59 7 1790. decemberi adat szerint működött a tárkányi téglaház. Eősz uradalmi prefektus írta a felsőtárkányi lakosok kérésére, hogy keresethez úgy juthatnak a jobbágyok, ha a szükséges fa összehordásánál és annak a „ Téglaház "-hoz való szállításában munkát vállalnak. „Úgy szinte mintha nyersfa volna készpénzül ki fogom fizetni, ekképpen eleget kereshetnek magoknak". 59 8 A helybeli téglaház 1799 előtt megszűnhetett, mert nem szerepel az Eszterházy halálakor felvett püspöki uradalmi leltárban. Füzesabony-Pusztaszikszó A falu határában az egri püspöki uradalom kiemelkedő majorsága üzemelt a XVIII. században. Bár 1717-ben Erdődy Gábor püspök megkísérelte a pusztát betelepíteni, mégis mindvégig csak majorság maradt. A téglaégető részben az itt emelt majorház, kápolna, 6 szobás vendégfogadó, vadászház és az istállók építéséhez szükséges anyagot szolgáltatta. Működése 1761-től igazolható, amikor a füzesabonyi plébánia építésére 1800 téglát használtak fel. 59 9 1783-ban az első katonai felméréskor készített térkép Pusztaszikszó határában, a Laskó-pataktól délnyugatra, az úttól délre feltüntet egy téglaégetőt, németül teljes nevén kiírva: Ziegelhütten formában. 60 0 1850-ben a Füzesabony határában lévő Téglahát nevezetű kaszáló az egykori téglakemence létezésére utal. A téglaégető az egri püspöki uradalomhoz tartozott. Már nem található meg a második katonai térkép készítése idején, 1856-1860-ban ez a téglaház. 60 1 59 6 SZABÓI., 1898. 20. 59 7 LÉNÁRT A., 1982-1983. 197. 59 8 HML. XII-3/a/316. Liber. 288. pag. 285-286. 1790. 59 9 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. II. 748. 60 0 Első katonai felvétel. 1783. XIX. 16. térképszelvénye. 60 1 Második katonai felvétel. 1856-1860. XXXVII. 47. térképszelvénye. 110
