Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
7. TÉGLAGYÁRTÁS
Episcopatus Agriensis Ustrina Tegularia jelentését takarja. 56 4 Használata 1804-től az egri püspökségnek érseki rangra történt emelésének idejétől általános. A XX. század elejétől EE. betűjelű téglák az Egri Érsekség nevet rejtették, amelyek negatív benyomott betűkkel készültek az államosításig. Egerbakta A téglaégető keletkezése 1770 nyarára tehető, mert Eszterházy Károly püspök ez időben hívatta Bécsből Egerbe Pohl József téglást, hogy a baktai kőszénbánya közelében felállítandó téglakemencében tüzelési kísérletet végezzen: alkalmazható-e a helybeli kőszén a téglaégetésre. A téglaház létesítése összefüggésben volt a helybeli templom 1773-77 közti építésével. 56 5 1796-ban a falu határában nyitott másik szénbányában termelt szénből az év októberében ismét kísérleti céllal vittek tüzelni bizonyos mennyiséget, de nem vált be. 1834-ben Szabó István makiári gazda leégett házának újjáépítéséhez az egerbaktai téglakemencéből utalt ki az egri érseki uradalom 500 db téglát. Még ebben az évben az uradalmi épületek közé tartozó téglás házának a fedelét újrafedték zsúpszalmával. 1842-ben, mikor a szarvaskői tűzvészben 16 ház leégett, a kémények építéséhez összesen 8000 db téglát adott az érseki uradalom a téglaégetőből. 56 6 Az egerbaktai téglát kedvelték, mert igen jó tűzálló tulajdonsággal rendelkezett, s ezért szívesen használták égetőkemencék építéséhez. 1851. január 14-i kimutatásból ismerjük a téglás bérezését. Ezek szerint minden 1000 falitégláért 1 frt 36 kr, minden 1000 falstrom tégláért 1 frt 48 kr, és minden 1000 tetőcserépért 2 frt 48 kr fizetést kapott. Természetben minden elkészített 1000 db égetett téglaféleség után 2 kila rozs illette meg. Az érsekség 4 Pft—tal számította annak a 60 öl fának az árát, amelyet átlagosan felhasznált a téglás. 56 7 Az évben 35 030 db falba való téglát és 1523 db sima cserepet gyártottak az üzemben. 56 8 1853-ban a második katonai felmérés térképén az egerbaktai téglaház is szerepel. 569 Az építmény a hozzá tartozó telekkel együtt látható az 1857-ben készült térképen a falu déli, Egerrel szomszédos határán, a Töviskes-völgyből kiöblösödő területen. 57 0 1868-ban is működött, s egyike az egri érseki uradalom ez időben meglévő két téglaégetőjének, ahol cserép és burkolótégla készült. 57 1 1894-ben még termelt egy kemencével. 57 2 1903-ban a település lakott külterületei sorában „Töviskesvölgyi téglaház "-ként, míg 1913-ban „Töviskesvölgyi téglagyár" elnevezés alatt található. 57 3 Az egri érseki téglaégető egykori helyét a település határában 56 4 Kovács Béla ny. levéltárigazgató szíves közlése. 56 5 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. 631-632. 56 6 DIV. ENA. 1633-73. 56 7 HML. XII-3/g/173. a. Számadástestek, 1851. 56 8 HML. XII-3/C/503. Érseki Gazdasági Levéltár. 56 5 Második katonai felvétel. 1853. XXXVII. 46. térképszelvénye. 57 0 HML. Térképtár. U. 79., ill. Érs. 115. Mindkét térkép egyazon időből feltünteti a téglaégetőt. 57 1 MONTEDEGÓI ALBERT F., 1868. 392. 57 2 KALECSINSZKY S., 1905. 75. 57 3 KOVÁCS B., 1991. 61. 107
